Minden, ami a felszín alatt rejtőzik

Camus üzenete a közönyről még ma is érvényes

Jó ideje, hogy a Go with the Flow (azaz a haladj az árral) szállóigévé vált. Úgy mondjuk mindenre, mintha ez valami megváltást hozhatna az életünkbe, azáltal, hogy megtanulunk a jelenben élni. Jó ellenpélda erre Albert Camus Közöny című könyve (amelynek eredeti címe Az idegen). Mert Camus hőse Meursault is így él, s ennek bizony nagyon rossz vége lesz.

Igaz, Meursault közönye az érzésekre az, ami valójában megbotránkoztatja az embert. S persze az egész történet abszurditása az, ami mindezt tovább fokozza. Egy tökéletesen üres és közönyös férfival ismerkedhetünk meg általa, aki jóformán csak biológiai szükségleteit ismeri fel. S ez akkor sem változik, mikor anyja meghal, mert a virrasztáson és a gyászmisén, csak kötelességből próbál szomorúságot színlelni (sikertelenül).

Ha jól belegondolunk, ha ma írta volna ezt a könyvet meg Camus, már nem váltana ki akkora visszhangot. Annyian élnek így, hogy csak biológia szükségleteiket hajtják mindenféle ambíciók nélkül, hogy az már-már kóros. A hölgyek a mutatós, teli pénztárcájú férfiakat keresik. A férfiak a mutatós, lehetőleg minél jobb fizikai tulajdonságokkal ellátott hölgyeket keresik.

S ugyanúgy, ahogy Camus hőse is, náluk sem kegyetlenségről van szó. Egyszerűen csak nincs szükségük érzelemre, csak fizikai kontaktusra… s pontosan ezért is dobják el ennyire könnyen egymást, mikor már nincs szükségük a másikra.

A közöny, ma már úgy tűnik jósló könyv. Pedig Camus célja nem a jóslás volt, sokkal inkább a második világháború utáni ember lelkiállapotát akarta vele bemutatni, ami úgy tűnik tovább maradt itt, mint kellett volna. Persze elgondolkodunk, hogy tényleg létezhet e ennyire üres ember, mint amilyen Meursault? Aztán rájövünk, hogy sajnos igen, s egyre több van belőle (tisztelet a kivételnek!).

Camus könyve és annak üzenete még mindig érvényes a mai emberre. Nagyon vigyázzunk a jelenben való élessel, mert nem biztos, hogy azt a célt fogja szolgálni, mint amiért mi elkezdtünk azzal kacérkodni. Ha csak arra fókuszálunk, ami most van az, az azt is jelentheti, hogy érzéseket sem akarunk, tudunk megélni. S aztán egy egész életet pazarolunk el arra, hogy ugyan a jelenben élünk, de múltból nem tanulunk, így nem is fejlődünk semmit.

A könyv csúcspontja az, hogy Meursault gyilkol. Érzelmi töltet, megfontoltság, és előre kiterveltség nélkül. Egyszerű biológiai okok hajtják tette véghezvitelére. Egy tűző Nap, fejfájás, s valószínűleg egy enyhe napszúrás kíséretében. A társadalom egy részére sajnos ez is igaz. Mert számításból, egy sugallat hatására vesznek el emberek életeket.

Vagy „csak” eltipornak, de úgy, hogy abból a másik csak évek múltán képes felállni (rosszabb esetben). Viszont ők ezért nem is kerülnek börtönbe, mint Camus főhőse. Maximum csak átvitt értelemben, hisz akik a jelenben való élésükkel, kizárják a múltban megélt tapasztalataik, mondván csak a mában élnek, önmagukat az állandó jelen ketrecébe zárják. Egy olyan élet börtönébe, ahol nincs hit, erkölcs, vagy érzelmek, csak puszta biológiai szükséglet és egykedvűség.

A társadalom megítélése szerint a hidegvérű gyilkosok, akik minden érzelem nélkül, gépiesen élnek és vesznek el életeket a legveszélyesebbek. De mi van azokkal, akik egymást használják, majd eldobják? Ők milyen emberek?

Az, akiből a bűntudat, a sajnálat, a szeretet vagy az öröm érzése teljesen hiányzik, ön és közveszélyes és káros hatással van embertársaira. Éppen ezért ajánlatos elolvasni Camus könyvét (újra), mert a mai világban a közöny a közömbösség és az üresség érzete létező problémák, amik terjednek folyamatosan.

Gyergyai Albert fordításában egészen biztosan olyan perspektívát kapunk, amin el fogunk gondolkodni. Tavaly kijött egy új fordítás is, amelyben már Az idegen címmel lett kiadva a könyv, talán egyszer, ha sikerül, azt is elolvasom, hogy lássam, van e lényegi különbség a két fordításban. Ha valakinek esetleg már meg van, ne habozzon szólni! Addig is okulok a Gyergyai fordításból, hogy tudjam miért érdemes úgy Isten igazán szívből élni!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!