Minden, ami a felszín alatt rejtőzik

“Általában nincs véleményem semmiről. Ez alól kivétel a társadalmi egyenlőtlenség.” Marguerita Duras

Marguerita Duras-t sokféleképpen emlegetik. Egyesek szemében a nárcizmus királynője, mások a született kommunistát látják benne, míg akadnak, akik a szerelem, a szenvedély és a gyötrődés ábrázolásának mesterét ismerik el személyében. Egy biztos. Egész életműve vallomás önmagáról és hányattatott életéről. Ennek lenyomata az is, hogy több mint 50 regénye és novellája van, valamint 17 filmhez írt forgatókönyvet.

Eredeti nevén Marguerita Donnadieu regény-, dráma-, forgatókönyv író és filmkészítő 1914-ben született Gia-Dhin-ban, Indokínában, a mai Vietnám területén. Apját korán elvesztette, így tanárnő édesanyja egyedül nevelte őt és két testvérét. Számtalan megpróbáltatást szenvedett el, fiatal korától kezdve. Saját bátyja molesztálta, anyja prostituálta és bántalmazta.

Szoros kötelék csak öccséhez fűzte családtagjai közül. Igaz, az annyira közeli viszonyt jelentett, hogy állítólag a szex is beletartozott. Anyja egy domináns, szadista nő volt, akivel a kapcsolata folyton szeretet/gyűlölet alapú viszonyokba sodorta. 15 éves volt, mikor találkozott egy nála 17 évvel, idősebb férfival, aki nagyon gazdag családból származott.

Anyja anyagi hasznot húzott e kapcsolatból, míg Marguerita azt remélte menekülni tud majd szörnyű családjától. Szerelmével össze is akartak házasodni, csak éppen a szegénysorból származó lány nem volt megfelelő parti. Így kapcsolatuk megszakadt 2 év után, de Marguerita sohasem felejtette el szerelmét.

Annyira mély nyomot hagyott benne e szerelem, hogy meg is örökítette az utókor számára A szerető című regényében, amely 1984-ben jelent meg és 40 nyelvre fordították le.

17 éves korában a család Franciaországba költözött. Marguerita Párizsban, a Sorbonne egyetem matematika szakán folytatta tanulmányait. Hamar kiderült ott, hogy a politológia, a jog és a közgazdaságtan közelebb áll hozzá. Csatlakozott is a Francia Kommunista párthoz és Indokina képviselője lett. Itt találkozott Robert Antalme íróval, akivel össze is házasodott. Mikor kitört a háború Duras a Vichy kormánynak kezdett dolgozni és az ellenállási mozgalomhoz is csatlakozott.

Férjét elhurcolták a németek és bebörtönözték, mint politikai foglyot. Marguerita is megjárta a poklot, amiről vall is az 1985-ben megjelent A háború című regényében. Mikor a férje 38 kilogrammosan tért vissza hozzá, Marguerita újra „életre keltette”, miközben már mást szeretett.  Mint hitves helyt állt, de szíve már közös barátjuk Dionys Mascolo-ért dobogott ekkor.

Férjétől barátsággal vált el, miután az felgyógyult. Hozzáment Dionys-hoz, akitől egy fia született, aki viszont elhunyt. A szerelmi háromszög, a kiteljesedés utáni vágy sokszor szerepelt Marguerita írásaiban. Ennek egyik legjobb példája az 1960-ban filmvászonra került Szerelmem Hirosima című forgatókönyve, amely óriási siker lett világszerte. Innentől kezdve egyre több forgatókönyvet írt, na meg közben dramaturg és rendező is lett belőle. Szokatlan megoldásai a filmen meghozták számára az elismerést, és egy jó barátnőt Jeanne Moreau személyében, aki aztán sok-sok filmszerepet köszönhetett Duras-nak.

Az 1980-as évek elejére Marguerita lelkileg és érzelmileg is megtört a sorozatos megpróbáltatások hatására, amely egész életét övezte. Sohasem felejtette el honnan indult és milyen közegből. Második férjétől is elvált, szeretett öccse 1957-ben bekövetkező halálát sohasem tudta feldolgozni. Komoly alkohol problémákkal küzdött (5 liter bort ivott naponta), mikorra sikerült elvonókúrára küldeni, a gyógyulás halovány reményével.

Mégis talpra állt, igaz 5 hónapig kómában feküdt. Ezután alakult ki nála tüdőtágulás is, de az élet úgy hozta, hogy utolsó szerelme akkora már támogatta. A nála 40 évvel fiatalabb Yann Andrea, a rajongásig szerette őt munkáin keresztül. Az utolsó 11 évben együtt is dolgoztak, s bár Yann homoszexuális volt, mégis mindketten szerelmet éreztek egymás iránt, elmondásuk szerint. Ennek megörökítése az Ez a szerelem című 2001-ben megjelent film is. A szerető című regényét még filmvászonra segítette Duras 1992-ben. Majd 1996-ban meghalt és a Montparnasse-i temetőben lett eltemetve.

 

Forrás: www.mandarchiv.hu

www.vn.nl/ marguerita duras, koninging van het narcisme

Laura Adler: Marguerita Duras

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Kádár Istvánné says: (előzmény @Jozsef Kaszas)

    Mint tapasztalom, nagyon vakarózol . Biztosan van miért !

  2. Tetves kommunistáknak az erkölcsi morálja volt csak ilyen !Mert nekik nem volt szent semmi,apa a fiát,fiú az apját súgta be !

  3. Kádár Istvánné says: (előzmény @Jozsef Kaszas)

    Te , korlátolt képességű , ehhez nem pártállás kell ! Mint érzékelhető , Te is aberrált vagy , az ítélőképességedet illetően !

  4. Kádár Istvánné says:

    Elég szokatlan , sőt ! Nem igen dicsekedni való. Nem kell erre magyarázatot keresni , mert nincs !
    A nagy egyéb képességei mellet ebben a dologban meglehetősen a gátlástalanság volt a jellemzője .

  5. steve winston says:

    Erre talán büszke hogy a bátyjával is szexelt!???Ez szerintem aberráltság és vérfertőzés!

  6. Jozsef Kaszas says:

    Jó kommunista volt,a saját testvérével hált !


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!