Minden, ami a felszín alatt rejtőzik

Szeretet, szerelem, szex

biztonságkeresőSzeretet. Mit is jelent pontosan ez a kifejezés? Kettő vagy több ember szívből jövő összetartozásának és bizalmának jelenlétét? Mi a különbség a szeretet és a szerelem között? Mi az a határvonal, ami megszabja végül, hogy „csak” szeretni fogok vagy szerelmes leszek egy másik emberbe? A szexuális vonzalom megléte az, ami megadja végül, mivé válik egy kapcsolat? Mégis, mintha a szerelemnek semmi köze sem lenne a szexuális vonzalom kialakulásához! Milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy szerelmet kezdjek táplálni valaki iránt? Tudatában lehetünk annak, hogy mikor leszünk szerelmesek egyáltalán? Vagy csak azon kapjuk magunkat, hogy már meg is történt velünk? Legtöbbször nem lehet ésszerű okokat felsorakoztatni. Ha tudnánk el is vesztené a varázsát az egész!

Szeretem a családomat. Szeretem a barátaimat. Szerelmes lehetek egy másik emberbe, de akár lehetek szerelmes magába a szerelem érzésébe is! Szexuálisan vonzónak tarthatok egy filmben látható jóképű férfit, de attól még nem leszek szerelmes belé. Belebonyolódhatok egy kellemes afférba egy vonzó idegennel a bárban, de attól még nem akarom őt az életembe egy éjszakánál tovább tartani.

Olykor úgy tűnik vékony a határvonal szeretet és szerelem között. Bizonyíték erre az is, hogy a szerelem egy idő után, szeretetté alakul át és ez az, ami miatt két ember egy életen át társnak szegődhet a másik mellé. Olykor nem is keresünk magunknak társat. Csak éljük az életünk, s ha úgy alakul, akkor kielégítjük egy arra alkalmas egyénnel a felmerülő igényeink. Olykor pedig csak szeretni vágyunk. Szeretni önmagunkat, szeretni másokat, és egyensúlyban élni a világban. Úgy gondolom a szerelem és szexuális vonzalom is a szeretetből indul ki, bármilyen furcsán is hangozzon ez. A szeretet lángja mindenkiben ott ég, csupán nem akkora mértékben és nem ugyanolyan formában. Mindannyian kimondva vagy kimondatlanul a szeretet mindent magába ölelő, gyönyörű érzését kergetjük. Hiszen benne foglaltatik a ragaszkodás, a bizalom, a vágy és hála érzete is. Emocionális lényekként ezeknek összessége után áhítozunk.

Lebontva azonban látjuk, hogy a bizalom, a ragaszkodás és hála a családi és baráti kapcsolatainkban vannak jelen többször, míg a vágy és a ragaszkodás a szerelmi kapcsolatainkban. A szerelem sokszor a birtoklási igényeinket elégíti ki. A monogámia is részben ennek a leképezése. Ugyanakkor felmerül a kérdés is ezáltal, hogya monogámia csak a modern ember társadalmi elvárása-e? Azért kellett, mert fontos volt egy biztosíték arra, hogy egymás mellett tartson bennünket? De meddig lehet szerelmesnek lenni valakibe? Hol alakul át a szenvedély rögeszmévé és hol alszik ki a tűz, mely akkora lánggal égett, hogy betakarta az eget? A szerelemnek ítélt szenvedély, olykor azért alakul ki, mert annyi éven át elfojtottuk magunkban testünk kívánságait. Csak egy impulzus, melyet a másik visszatükrözött ránk egy pillanatra, s mely pillanat elegendő volt ahhoz, hogy vágyunknak tárgyává válhasson.

Olykor a szexnek magának tulajdonítunk túl nagy jelentőséget. Van, aki keveri a szerelem és szexuális vonzalom fogalmait. Van, aki azt hiszi, hogy ha intim kapcsolatot létesít, az már maga a szerelem. Pedig valójában csupán egy aktus, igaz egy bensőséges együttlét, melyet két ember egymás kielégülésének reményében létesít. S talán itt is van a kulcsa az egésznek. Én láthatom azt, hogy szeretetteli kapcsolatban állok egy adott személlyel, míg a másik fél láthatja úgy, hogy csupán kellemesen elszórakozunk egymás társaságában. Hiába érzem a szeretetet irányából, érintéséből, az nem feltétlenül szól nekem. Lehet, hogy csak a mindent átható szeretetben éli mindennapjait és mindaz, amiről azt képzeltem nekem szól, csupán illúzió.

Szeretünk dolgokat, személyeket, illatokat, ételeket, festményeket, verseket, zenéket, filmeket. Nem kérdőjelezzük meg naponta, nem elemezzük, csak érezzük. Benne élünk és próbálunk törekedni arra, hogy egész lényünket átitassa a tudat, hogy képesek vagyunk adni és kapni is belőle, amíg élünk. Azt, hogy szeretet és szerelem között olyan elenyésző a különbség, mégis hatalmas szakadék választja el őket egymástól, mind tudjuk. A szerelemben benne van a másik iránti szeretetünk, testi vonzódásunk, baráti érzéseink, a vágyunk, hogy hozzá tartozhassunk és a ragaszkodásunk is, hogy mellette biztonságban lehessünk. Talán ezért is vágyunk rá annyira, hogy az életünk során legalább egyszer megtapasztaljuk.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!