Egyszer szinte minden nő életében előfordul, hogy amit a tükörben lát kiábrándítólag hat rá. Nem tetszenek a zsírpárnák a combon, a fenéken, a csípőn és a hason. Karácsony és Szilveszter után pedig mindez fokozottan rosszul hat ránk, hiszen januárban arra ébredünk, (ha nem vigyáztunk), hogy egy pár kilogrammal megint többek lettünk. Tehát idén is keserves háborúba kezdünk. Harcolunk a mérleggel, az éhséggel és önmagunkkal. Csakhogy Most tényleg sikerrel járhatunk! Valóban formába hozhatjuk magunkat idén és örökre formában is maradhatunk! Én a saját történetemet szeretném megosztani most veletek inspirációnak.
Talán az elejétől kezdeném. Gyermekkoromban kivették a mandulám. Ezután a kis sovány lányból lettem egy elég nagydarab lányka szinte egyik pillanatról a másikra. Édesanyám próbált több orvoshoz is fordulni ez ügyben, mert rá két évre 10 évesen megjött az első havim is. Hosszú volt és fájdalmas. Aztán pedig hónapokig semmi. Rá majd egy évre kezdett el újra megjönni. Több mint egy hétig tartott borzasztóan fájt és ezután 38-52 napokra jött meg. A nőgyógyász csak azt mondta rá, hogy szedjek fogamzásgátlót, attól rendbe jövök. Hozzáteszem összesen 12 éves voltam ekkor. Szedtem körülbelül egy hónapig, de aztán belegondoltam, hogy nincs értelme, hogy még tovább rontsak a kinézetemen, plusz mivel természetesen nem éltem nemi életet feleslegesnek is ítéltem.
Hosszú évekkel később a második ciszta műtétem után kaptam hormon gyógyszert. Ezután borzasztóan elhíztam. A 164cm-hez 80 kilo lettem. Utáltam magam. Újból elmentem egy orvoshoz és láss csodát elküldött vérvizsgálatra. Ebből az egy vizsgálatból kiderült pajzsmirigy-alulműködésem volt és van. Azért híztam meg gyerekkoromban, mert miután kivették a torokmandulám, s nem hagyták benne azt a csonkot, ami az agyalapi mirigyszabályozást befolyásolja. Mondhatni egy orvosi műhiba lettem. Felirtak gyógyszereket, amik szintén hormon alapúak voltak és hát még tovább rontott a helyzeten (86kg lettem). Elkezdtem sportolni, de az étrendemen nem változtattam. Két éven át semmi nem történt, amit az edzőteremben lévő dolgozók sem értettek lévén ismertek, mint a rossz pénzt, hiszen heti négyszer két órát edzettem és edzek ma is.
Végül eljött egy nap mikor már végképp úgy éreztem nem bírom tovább elviselni a borzalmas kinézetem. Azonnali változást akartam. Az internet világában rengeteg féle diétát találtam. Végül rátaláltam a káposztaleves diétára. Elkezdtem. Bár nem volt rossz íze, de két nap után már úgy éreztem hányok a szagától is. (Ezúton üzenem azoknak, akik ezt tényleg egy héten át eszik, hogy le a kalappal előtettek.) Szóval aztán úgy döntöttem, nem adom fel, hanem a leves helyet csak zöldségeket és gyümölcsöket eszek. Bejött. Egy hét alatt lement 4,5 kg, ami nekem hatalmas lökést adott. Úgy éreztem már nincs lehetetlen. Rá néhány nap szünettel egy új diétába kezdtem. Az úgynevezett Master Cleans diétát csináltam, ami egy hét alatt újabb 3,5 kg mínuszt jelentett. Közben persze jártam továbbra is edzeni (nagyon szeretem a sportot) és mikor elkezdtek meglátszani az első izomtónusok, amit a hájam addig elfedett nagyon belendültem. Viszont nagyon le is gyengültem. Senkinek nem ajánlanám a gyors fogyást semmiképpen.
Igaz mivel sportoltam nem nyúlt meg a bőröm, de az egészségem nagyon megsínylette. Influenzás lettem olyan lázzal, amit sosem produkáltam (egész gyermekkoromban soha nem voltam lázas beteg) nem bírtam felkelni az ágyból egy hétig. Miután megerősödtem stratégiát váltottam. Úgy döntöttem nem csinálok, több ilyen meg olyan diétát, hanem megfigyelem a testem jelzéseit és azt eszem, amit kívánok és csak akkor eszek, amikor valóban éhes vagyok. Rengeteg zöldséget és gyümölcsöt ettem és eszek a mai napig is és így a rá következő 7 hét alatt további tíz kilótól szabadultam meg. Mivel erős csontozatú vagyok, nekem ez már elég szép eredmény volt. Három év alatt elértem, hogy 52 kg lett a súlyom, amit tartok is (immár negyedik éve), s elárulom a felesleges 25-26 kilogrammot mindenféle diéta nélkül adtam le. Persze életmódot váltottam. Kevesebb finomított lisztből készült ételt eszem és a zsíros ételek nagy részét is száműztem étrendemből, de az igazi megoldás a sportban rejlett, azaz az étrend és a sport kettősében.
A saját történetemből kiindulva, először nem árt kivizsgáltatni magunkat, hogy nem-e valamilyen betegség miatt vagyunk túlsúlyosak. Ha kizárható bármilyen betegség, szembe kell néznünk azzal, hogy mi magunk tesszük a testünkkel azt, hogy nem vigyázunk rá eléggé. Ha betegség okozza a gondokat, természetesen el kell kezdeni a kúrát, de tisztában kell lennünk azzal, hogy nagyrészt tényleg önmagunkon múlik, hogy mit eszünk és mennyit mozgunk mellette. Csak mi tudjuk mi az, amit igazán kíván, és jól hasznosít a szervezetünk. Meg kell tanulnunk testünk jelzéseire figyelnünk, ugyanakkor tisztában kell lennünk saját testfelépítésünk korlátaival is. Van olyan barátnőm, aki állandóan csokit habzsol, de csont sovány. Minden szervezetfüggő. Két ember se egyforma és ez így van jól.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: