Bár azt gondolnánk, hogy a huszonegyedik század második évtizedének közepére eljutott oda az emberiség, hogy egy felvilágosult, modern társadalmat tudjon működtetni, ez koránt sincs így. Sajnos, még mindig léteznek olyan országok, ahol olyan ősi tradíciók vannak életben tartva, melyekkel gyerekeket és nőket veszélyeztetnek. Mióta az Iszlám Államot képviselő fanatikusokról kiderült, hogy szexrabszolgákat tartanak, felzúdult a világ. Pedig nincsenek egyedül ennek a szörnyű szokásnak a képviselői között.
Nepál például egy paradicsomi környezet, ahova turisták ezrei látogatnak el minden évben. Amiről viszont nem tudnak sokan, az az, hogy van egy másik oldala is ennek a mesés országnak, ami felett inkább szemet hunynak az emberek. Nepálban a kiskorú lányok 60%-át kiházasítják 12 éves korukig. Ezzel kitéve a gyermekeket szexuális és fizikai erőszaknak, veszélyeztetett terhességnek, rabszolgamunkának és prostitúciónak. Tanulni őket nem engedik miután megházasodtak, sokszor válnak férjük rabszolgájává, ami jelen esetben, a ketrecbe zárástól kezdve a bordélyházakba való eladásig bármit jelenthet. A HIV fertőzöttek aránya nagyon magas, ezért különböző humanitárius szervezetek igyekszenek felvilágosításokat tartani az iskolákban, illetve igyekeznek meggyőzni a szülőket, hogy a gyerekeknek ahhoz, hogy valóban jobb életük legyen, fontos, hogy tanuljanak. Érdekesség, hogy 2015-ben megválasztották az első női miniszterelnököt Nepálban, aki be is tiltotta a gyermekházasságot és 18 év kor alatt bűntetetendőnek nyilvánította, de ennek hatása még nem érződik az eldugottabb közösségekben és falvakban.
Másik ilyen ország Tanzánia, mely ugyan a leggyorsabban fejlődő dél-afrikai országok egyike, mégis, a lakosság nagyobb része mélyszegénységben él. Ennek folyománya az elemi iskolázottság hiánya (főként a lányoknál), akiket számtalan esetben ki is házasítanak kamaszkoruk előtt. Sajnos ennek a tradíciónak, olyan mélyen van a gyökere, hogy mire a fiatal feleségek/anyák 30 százaléka eléri a 19 éves kort, elfogadhatónak találják a nemi erőszakot, bántalmazást férjüktől és más férfiaktól. Ezért is lehetséges, hogy a gyerekek 75 százaléka HIV fertőzött ebben az országban, ami további problémákat vetít előre.
A Közel-Keleti régiókban sem új keletű dolog, hogy a nőknek, sokkal kevesebb joguk van bármihez is, mint a férfiaknak. A különböző vallási kultúrával megáldott országok, mint például Pakisztán is, éppen ezért rengeteg tabut foglal magában a szexualitással kapcsolatban. Nem elég, hogy szinte az összes Közel-Keleti országban tilos a nemi élet házasság előtt, de még a lakosság 63%-a 25 év alatti is, mely 100 millió fiatalt foglal magában, csak Pakisztánban. Nem kapnak információt a biztonságos szexről és olyan dolgokat tesznek, melyek a szexuális aberráció felé mutató tendencia növekedését hozza. Így lehetséges, hogy az IS képes fiatalok ezreit bevonni háborújába, mert a frusztrált fiatalokat a Koránra hivatkozva bátorítja a nemi erőszakra, mellyel „Allahhoz, még közelebb jutnak”.
Ha pedig az Iszlámról van szó, nem árt megjegyezni, hogy a szexrabszolgaság intézménye sem 21. századi találmány. Sokkal inkább vezethető vissza a régmúlt időkbe, ahol főként a más vallási felekezetből származó gyereklányok, szüzek, és fiatal nők elrablása után, a férfiak jogot gyakorolhattak felettük. A nőket tárgyként és kéjeszközként használták, akkor is és most is. Annyi különbséggel, hogy ma állítólag már számítógépes adatbázisból, brosúrából választhatják ki a férfiak leendő rabszolgáikat. (Modern megoldások egy barbár szokás folytatásához.)
Rémisztő belegondolni, hogy a világ fele, még mindig olyan ősi tradíciókat tart életben, melyekkel az alapvető emberi jogokat sértik. S nem csak, hogy sértik, hanem sárba is tiporják. A gyerekek és nők ekkora szintű semmibe vétele és már-már állati szintre rangsorolása, hatalmas probléma. Nagyobb, mint amit mi, itt Európában valóban át tudnánk (szeretnénk) érezni. Bár számtalan humanitárius szervezet igyekszik munkálkodni ezekben a régiókban, egyelőre kevés sikerrel járnak. Főleg az olyan országokban, ahol a nyugati kultúrával szemben alapvető ellenállás tapasztalható.
Öröm az ürömben, hogy azért részeredmények vannak. Főként, ahol a szervezetek mögött olyan közszeretetnek örvendő emberek is vannak, mint Doutzen Krous vagy Angelina Jolie. Ők arra jók, hogy nagyobb közösségeket állítsanak az ügyük mellé. Felhasználva hírnevüket, befolyásukat, iskolákat, kórházakat, szexuális felvilágosításokat szerveznek ezeken a helyeken, s még több embert vesznek rá, hogy valódi, fontos ügyek mellé álljanak a pénzükkel.
Remélhetőleg idővel célt érnek törekvéseik. Az nem lehet, hogy a 21. században még mindig gyerekek ezrei legyenek életveszélynek kitéve! Mindenkinek joga van a normális élethez! Nem engedhetjük, hogy emberek, ennyire megtorlás nélkül élhessék ki aberrált vágyaikat, mellyel aztán gyermekeket és fiatal nőket tesznek tönkre! Persze mi kicsiny pontok vagyunk ahhoz, hogy tudjunk segíteni. De talán nem ártana elgondolkodni azon, hogy valójában mennyire szerencsések vagyunk azzal, hogy ide születtünk, és mennyire fontos lenne a szabadságunkat megtartani…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: