Az apákról keveset beszélünk. Másodsorban vannak, amolyan hátvédként az anyák mögött. Pedig szerepük ugyanolyan fontos egy gyermek életében, mint az anyáké. Mert míg az egyik kihordja a gyermeket, addig a másik róla és az anyáról gondoskodik (jobb esetben).
Persze az apák hátrányban vannak, az anyákkal szemben, mert az ő testükben nem növekszik egy pocaklakó 9 hónapon át. Éppen ezért legtöbbjüknek csak akkor válik teljesen „hihetővé”, hogy szülők lettek, mikor már kezükben tartják ágyékuk gyümölcsét.
Kicsit igazságtalan ez az élettől számukra, de persze azért az apai szív is ugyanúgy dobog gyermekéért, mint egy anyáé. Sőt, van, mikor az élet úgy hozza, hogy némely apa, nemhogy ugyanannyira, de még jobban is helytáll, mint egy anya. Az ő ünneplésükre hoztam ma 5 világhírű festő kevésbé ismert képét az apaság örömeiről és annak megéléséről. Éljenek hát az apák sokáig! Mert megérdemlik!
Eugéne Delacroix Szabadság című festményét mind ismerjük. A szerencsésebbek látták is a páriszi Louvre-ban is. A történelemkönyvünk hasábjain (a francia forradalom kapcsán) és a rajzórákon is találkoztunk a romantika tanulmányozása közben e festményével. A fent látható kép egy irodalmi mű az Atala című novellához készült, amely a Natchez törzs hányattatott sorsát meséli el, két vadászon keresztül. A Natchez című 1823-124 között készült festményt azt a pillanatot örökíti meg, ahol az édesapa karjaiba veszi gyermekét, közvetlen megszületése után.
Vincent Van Gogh Csillagos éjszaka című festménye legalább olyan ismert, mint a Csendélet című festménye. Nemsokára megjelenik az első teljes egészében kézzel festett film is, amely az festményeivel készült el (erről itt olvashatsz: https://mystique.cafeblog.hu/2017/01/26/az-elso-teljes-egeszeben-kezzel-festett-animacios-film/ ) Van Gogh 1889-1890 Saint Remy-ben talált menedéket, ahol 22 festményt másolt le egy francia festőtől, Millet-től, akit nagyra becsült. Ennek egyik megmutatkozása, az Első lépések, Millet után 1890-ből, amelyen az első lépéseit teszi meg a gyermek (Van Gogh), apja felé (Millet).
Edgar Degas számos festménye közül talán a balett táncosokról készült képei a leghíresebbek. Pedig ő is foglalkozott más témákkal is, úgy, mint például az apák és lányaik viszonyával. Ráadásul a Lepic gróf lányaival című 1876-ban készült képnek igen érdekes története van. Ugyanis 2008-ban egyike volt azon képeknek, amelyet elloptak műkincstolvajok (ezzel bekerülvén a törénelembe, az egyik legnagyobb értékű műkincslopás elkövetőiként) és csak 2012-ben került vissza a tulajdonos Bührle alapítványhoz.
Pablo Picasso annyira meghökkentő és más volt a maga idejében, hogy róla ódákat lehetne zengeni. Van, aki szereti, van, aki nem érti művészetét, de magát az ember nevét ettől függetlenül mindenki ismeri. 1971-ben kilencvenedik születésnapját ünnepelte. Édesapja is művészettel foglalkozott, s Picasso élete végéig hálás volt neki azért a művészeti oktatásért, amit tőle kapott. Ennek megörökítése az Apaság című festménye, amelyben az apa átadja a stafétabotot (ami itt egy fuvola) a fiának.
Pierre-Auguste Renoir képei közül jó néhány foglalkozik a táncmulatságokkal, a szerelemmel és az emberi kapcsolatokkal. Az impresszionista egyik ilyen képe a Tóparton 1880-ból, ahol a kislány beszélget az apjával.
Forrás: metmuseum.org
artic.edu
gementeemuseum.nl
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: