Gyerekkoromban volt egy idős barátom, aki a szomszéd utcában élt. Minden nap, mikor jöttem haza az iskolából, Sanyi bácsi a háza előtt állt, s engem várt. Reszketeg és idős úr volt már, aki csak bottal tudott közlekedni. Nem is ment soha sehová, csak a kapujáig.
Első osztályos voltam, ő pedig 80 éves. Mindig megálltam beszélgetni vele, más gyerek (sem felnőtt) nem igen állt vele szóba. A napi rituálé része lett a mi kis csevejünk, s mikor egyre rosszabbul lett, akkor is nyitott kapu mellett és egy karosszékben várta jöttemet. Ez oda vezetett, hogy az egész családom végül utánam lett elkeresztelve. Úgy köszönt, hogy Jó napot Zoé anyuka, Zoé apuka és Zoé nagymama.
Egy komor napon aztán nem várt többé, mert ágynak esett. A felesége nem engedett hozzá, így nem is tudtam tőle elbúcsúzni…
Az idősekkel mindig jól kijöttem, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy nagymamámmal egy fedél alatt nőttem fel. Igaz, én mamát az édesanyámként szeretem, így nem is volt velem soha elnéző. Szigora és a köztünk lévő 57 év egymás megértésében nem volt akadály. Ha majd én is nagymama leszek, remélem, egy kicsit fogok rá hasonlítani.
89 éves, de még mindig nagyon aktív életet él a korához (és kortársaihoz) képest. Naponta főz, kimos és vasal magára (nekünk csak harcok árán lehet tőle elvinni néhány nagyobb holmit mosásra, főzni egy ideig engedett, de aztán már azt sem), hétvégenként süteményt készít, alkalmanként sétákat tesz valamelyikünk társaságában és szépirodalmat olvas esténként.
Szellemileg aktív, s bár lassabban jár, mint fénykorában, szemében még mindig látom a ragyogást. Pedig rengeteg megpróbáltatáson van túl, de ha velem van, akkor előttem valamiképpen felrajzolódik a kislány, a fiatal felnőtt és a bölcs asszony képe is egyszerre.
Miután ő a múlt század 20-as éveiben született, konzervatív elveket vall. Nehezen érti, hogy miként hordhat egy 60 éves nő még pöttyös szoknyát, mikor ő nadrágot sem viselt soha. Nem sportolt semmit, mert neki a földeken volt az edzés, kapálás, vetés, stb. képében 54 évig.
Soha nem hagyta el magát egyetlen percre sem, s azt hiszem, azzal mindent elárulok róla, ha idézem: „Kislányom, ha már egy tál levest, meg egy kis tepsi süteményt se tudok elkészíteni, s nem tudom a kiskertem gondozni, akkor bele lehet sz@rni az egészbe.”
Ismervén mamám, s rajta kívül sok időst, mindig meglep, mennyire másképpen élnek akár egyidős és hasonló gyökerekkel rendelkező emberek egymáshoz képest. A mai napig sok idős barátom és barátnőm van, valahogy mindig megtaláljuk egymást.
Külföldön töltött éveim alatt is így volt ez, mert idős lelkekkel jól megértem magam, függetlenül attól, hogy honnan származunk. Első körben azért az meglepett, mennyivel fittebbek az idősek Hollandiában és Belgiumban, mint itthon. Volt 70 év feletti edzőtársam az edzőteremben, nem egy, hanem több mint 20, pedig nem egy közülük fizikai munkát végzett egész életében.
Sokan jártak spinningre, erőedzésekre, sőt, futni is. Eszük ágában sem volt eltemetni magukat nyugdíj után, s nem mondtak le az emberekkel való kapcsolattársról sem. Imádták a fiatalokat, kirándulásokra mentek, csoportos rendezvényeket szerveztek. (Persze az életszínvonal egészen más külföldön, mint itthon, ezt kár lenne tagadni.)
Az egyik legextrémebb nagyi, akiről hallottam, Anneke Groot, aki 89 éves létére, napi 10 km-t sétál, rendszeresen úszik, kerékpározik ééés szaltózik! https://nos.nl/nieuwsuur/video/2187555-anneke-89-doet-nog-salto-s-van-de-hoge-duikplank.html
Persze ugyanazok a problémák érintik őt is, mint kortársait, például az internetet bonyolultnak tartja, s a hallókészülékét két hetente át kell nézetnie. Szerinte a közösségi média izolálja az embereket, az pedig nem vezet jóra, ezért jár ő inkább a természetbe sétálni is például. Tanácsa az időseknek ugyanaz, ami az én drága nagymamám receptje is az életre: „Maradj mozgásban, legyél kíváncsi, és a lehető legkevesebbet maradj elzárva a világtól. „
Video forrás: nos.nl
Nagyon szép és nagyon igaz írás, végre! Szomorú olvasni a türelmetlen, agresszív gondolatokat az idősekről. Köszönöm, hogy megadod a tiszteletet, és sugárzik minden sorodból a kedvesség!