Nils Holgersson csodálatos utazásán több nemzedék nőtt fel. Könyv formájában már 1921-ben elérhető volt Magyarországon, mégis a legtöbben a 80-as évek végi svéd- cseh-japán rajzfilmből ismerjük. Annak ellenére is, hogy Selma Lagerlöf írásait már 1912-től fordították magyarra. Bizony, nem csak Nils Holgersson anyjaként kellene ismernünk az első nőt, aki munkásságáért irodalmi Nobel-díjat kapott, hanem sok más nagyszerű könyvéről és tettéről is.
Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf svéd írónő, 1858 november 20-án csípőízületi sérülésekkel születve látta meg a napvilágot. Három éves korában gyermekbénulást kapott, amelyből szerencsésen felgyógyult. 9 éves koráig alig tudott járni, ezért tudását magántanárok fejlesztették, míg képzelőerejét anyai nagyanyja történetei és legendái stimulálták. Mivel jómódú családból származott, nagyszülei Stockholmba vitték megműtetni csípőjét, így Selma meggyógyult, igaz egész életére sánta maradt.
Selma 21 évesen
Selma óriási lelkierőről tett tanúbizonyságot már gyerekkorában. Persze ebben szerepet játszott marmbackai otthona is, amely a legfőbb védőbástyájának számított. Éppen ezért, mikor alkoholista apja elherdálta a birtokot, nem esett kétségbe. Fájt ugyan a szíve hőn szeretett otthonáért, de fogta magát és Stockholmba költözött és beiratkozott egy tanárképzőbe.
1885-ben már egy leányiskolában tanított. Ekkor kezdte szabadidejében írni a Gösta Berling történetét. 1886-ban találkozott Sophie Adlersparre-vel, aki úttörője volt az első feminista mozgalomnak Svédországban. Az ő Dagny című napi lapjában jelentek meg első szonettjei Selma-nak. Aztán 1890-ben az Idun című női magazin irodalmi versenyt hirdetett meg, amelyre Selma is jelentkezett.
A Gösta Berling eposz öt fejezetét küldte be a versenyre, amellyel győzött is. Megnyerte a Svéd Akadémia anyagi támogatását egy évre, amely azt jelentette, hogy minden idejét az írásnak szentelhette. 1891 decemberében jelent meg a teljes Gösta Bering története. Igaz, a nagy siker kicsit váratott magára, mert csak a dán fordítás után lett igazán Selma grandiózus alkotása elismert.
Selma és Sophie
Ez akkor történt, mikor találkozott Sophie Elkan svéd-zsidó írónővel. Szerelem volt első látásra a két nő találkozása, amely Sophie élete végéig tartott. Miután Selma végleg feladta a tanítást utazásokat tettek Egyiptomban, Palesztinában, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Észak-Afrikában. Selma eközben is írt rendületlenül, például a szent földi utazása, akkora hatást tett rá, hogy abból megszületett a Jeruzsálem című két kötetes regénye, amelyet sokan tartanak pályája csúcspontjának. (1996-ban film is született belőle.)
Aztán a svéd publikumnak elege lett a realizmusból, így Selma átnyergelt a rémhistóriákra, s megszületett az Arne úr kincse című romantikus rémregénye. Ekkor meg is kapta a Svéd Akadémia nagy aranyérmét, majd a következő évben (1905-ben) felkérték, hogy írjon meg egy honismereti tankönyvet a gyerekek számára, amelyből megszületett a 2 kötetes Nils Holgersson csodálatos utazása.
Nils Holgersson
A könyvet több, mint negyven nyelvre fordították le, s máig a legnépszerűbb mesekönyvek egyike. 1908-ban annyi pénzt kapott munkájáért, hogy vissza tudta vásárolni marmbackai otthonát, amely nemzeti intézménnyé vált, s tanárok diákjaikkal keresték fel otthonában a jeles írónőt, hogy tanítson/meséljen nekik.
Ennek hatására később megkeresték az oktatás nevelés hivatalos képviselői is, s kérésükre elvállalta az egész alsó fokú oktatás átszervezését. Ezek után megkapta (1909-ben) első nőként az irodalmi Nobel-díjat is.
a Gösta Berling története filmvásznon
1912-ben megírta az egyesült tbc-ellenes testület kérésére A halál kocsisa című kisregényt, amelyből némafilm is készült. 1921-ben meghalt Sophie hatalmas űrt hagyva hátra Selma szívében. 1924-ben megfilmesítették a Gösta Berling történetét, az akkor még ismeretlen Greta Garbo főszereplésével. Eztán már Selma fiatalkorát idézte vissza inkább, így 1925-ben megjelent a Selma Lagerlöf naplója.
A harmincas évektől kezdve már aggódva figyelte a nácik hódításait, így minden pénzét arra áldozta, hogy a nácik elől menekülőknek segítsen. Egy alkalommal még a Svéd Akadémiától kapott aranyérmet is felajánlotta, váltságdíjul, de azt nem fogadták el. Selma utolsó éveiben küzdött az elnyomás ellen, de a nácik eltiprását már nem érhette meg. Selma Lagerlöf 82 évesen 1940 március 16-án agyvérzésben hunyt el.
Forrás: literatura. hu
Selma Lagerlöf, eerste winnares Nobelprijs literatuur
britannica.com
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: