Minden, ami a felszín alatt rejtőzik

Szólalj meg kérlek, ne csak biggyeszd a szád. Jelezd, ha úgy érzed, nem azt a tiszteletet kapod, mint, amit elvársz. Csapj az asztalra, ha úgy érzed, a dolgok rosszul mennek. Adj hangot annak, ami bánt téged! Lázadj az igazságtalanság ellen, állj ki magadért. Állj ki a gyengébb mellett, emeld fel a hangod a nincstelenségért és… Tovább »

Még mindig magam előtt látom. Őt, az igazi Férfit. Azt, akit elhagytam, pedig tudtam, ő a nagy Ő. Nem voltam rá felkészülve, hogy élete párja legyek. Igaz, ő sem erőltette a dolgot. Csak várt, amíg úgy érezte érdemes. Aztán minden jót kívánt és elment. Nem volt macsó, sem két lábon járó tesztoszteronbomba. Csak Férfi volt,… Tovább »

A divat világában a Chanel név fogalom. Nincs nő, aki ne ismerné a márkát, és a hozzá tartozó tengerészcsíkos felsőt, a kis feketét vagy a tweed kosztümöt. A divatház népszerűsége annak is köszönhető, hogy időtálló darabokat kínál.  Ennek aztán külön kedvez az a tény is, hogy a divat ismétli önmagát, mint, ahogy látni fogjuk azt az… Tovább »

Neked ki a példaképed? Van egyáltalán? Nekem a nagymamám az, bár, ez csak mostanában fogalmazódott meg bennem. Miért pont ő? Azért, mert belátja a hibáit, s tanult azokból. Olyan ember, aki felépített egy értékes életet magának, s, ha le is tért a helyes ösvényről, nem félt szembenézni és felelősséget vállalni azért, amit tett és mondott…. Tovább »

A textilművészet számomra ismeretlen terep. Tű és cérna például csak akkor van kezemben, ha egy gombot kell felvarrnom, vagy egy zoknit stoppolok. Nem is dobott fel soha a gobelin készítés, vagy a textilfestés gondolata. Azonban Debbie Smyth alkotásai lenyűgöztek, s ha lenne merszem, na meg kézügyességem, ki is próbálnám technikáját.   Debbie művészete azért is… Tovább »

Vannak helyek, amelyeket beleng az elmúlás lehelete. Terek, amelyeket már birtokba vett a lemondás, a szomorúság, a fájdalom és a könnyek tengere. Nem csak a temetőkben vannak a lelkek, akikre gondolnunk kellene. Hanem a lakásokban, a kórházakban, a szociális otthonokban, a szívünkben. Mindannyiunk életében eljön egy olyan időszak, amelyben megtapasztaljuk a halál érintését magunkon. Szeretteink,… Tovább »

Sok éven át próbáltam megfelelni mindenkinek. Úgy cselekedni, úgy beszélni, hogy azzal kivívjam a szeretetüket és a figyelmüket. Azt hittem, magam miatt – csak azért, mert az vagyok, aki -, soha senki nem fog szeretni. Ezért aztán mindig hagytam, hogy kihasználjanak, kifacsarjanak, amennyire csak lehet. Azt gondoltam, azzal, hogy ha mindenre igent mondok és másoknak… Tovább »

Előfordult már veled, hogy ha érzelmileg nem tudtál közel kerülni a partneredhez, akkor érzéki élvezetek gyakorlása által akartál a szívéhez jutni? Olyan típus vagy, aki a szerelem első stádiumát akarja folyton átélni (magas endorfin szint, eufória), s miután az őrület elmúlik, elveszted az érdeklődésed, s mész is újra portyázni? Amióta tini korba léptél, s randevúzgatni… Tovább »

Gárdonyi Géza írásairól mindig édesapám jut eszembe. Azért, mert ő az, akitől az olvasás szeretetemet örököltem, s azért is, mert ha éppen nem tudott eljutni a könyvtárba, s a családi könyvkészlet darabjait böngészte olvasmány keresés céljából, akkor biztos, hogy előbb vagy utóbb kikötött Gárdonyi Gézánál. Imádta, falta Gárdonyi írásait, amivel engem is megfertőzött. Az egri… Tovább »

Kinyílt a bicska a zsebemben a minap, be kell vallanom. Egy vezető politikus azt találta mondani, minden rendben van az egészségügyben és ez bizony sokkolt. Jah kérem, annak, akinek van pénz a zsebében, annak minden bizonnyal így tűnik. De nem azoknak, akik „csak” szimplán fizették a társadalombiztosítást egész életükben és most rettegnek, mi lesz velük,… Tovább »

Vannak emberek, kiknek vonásait elhomályosítja a feledés köde. Egyfajta jelzésként, hogy bár elménkben még élesen élnek bennünk emlékek velük kapcsolatban, de szívünkben egyre mélyebbre húzódnak, azért, hogy helyet adjanak az újonnan érkezőknek. Mintha egyre távolabbról szemlélnénk azt, aki annyi örömteli és szomorú pillanatot adott hozzá életünkhöz egykor. Mintha azt sugallná nekünk lelkünk – lejárt a… Tovább »

Ő az ős feminista, aki azelőtt foglalta írásban a feminizmus kérdését, mielőtt azt még bárki is tudta volna, hogy mit jelent. Christine a történelem első női alakja, aki ismerté vált költészetével. Pedig írásait a szükség szülte, mert csak férje halála után kezdett dolgozni azért, hogy eltartsa magát és gyerekeit. Szerencsére tehetsége, tekintélyes baráti körrel párosult,… Tovább »