Rendben van az egészségügy. – Ez most ugye csak egy rossz vicc?

Kinyílt a bicska a zsebemben a minap, be kell vallanom. Egy vezető politikus azt találta mondani, minden rendben van az egészségügyben és ez bizony sokkolt. Jah kérem, annak, akinek van pénz a zsebében, annak minden bizonnyal így tűnik. De nem azoknak, akik „csak” szimplán fizették a társadalombiztosítást egész életükben és most rettegnek, mi lesz velük, ha betegek lesznek egyszer.

Legjobb barátom apját nyirokmirigyrákkal műtötték másfél éve, s azóta nem tud enni vagy inni. Nem végezték el rajta ugyanis a szokásos nyelésröntgent, helyette azt mondták próbálkozzon. Ő megtette, amit tudott, de minden alkalommal visszajött neki minden, amit sokáig magyaráztak a kemoterápia utóhatásaként.

Másfél évig jártak vele kontrollra, próbálták az orvosát rábírni, hogy vegye őt komolyan, eredménytelenül. Az orvos a vállát vonogatta és egy év után közölte, csoda, hogy él, nem hogy még egyen vagy igyon…

Ugyanez az orvos nem tájékoztatta arról sem a családot, hogy bár meg tudják műteni, de mivel a nyelőcsövét is érinti a beavatkozás, nem biztos, hogy fog tudni enni vagy inni többet az életben az apuka. Gyomorszondán keresztül kap műtéte óta táplálékot, és az amúgy is sovány alkatú ember, ma már csak csont és bőr,  arról nem is beszélvem hogy alig bír járni. Kétségbeesetten kilincselt ezért legjobb barátom és édesanyja más orvosoknál, de nem volt hajlandó senki még csak megnézni se a beteget, mikor kiderült, hogy ki műtötte.

Hiába mondták, hogy nem az orvos szaktudását kérdőjelezik meg, csak szeretnének egy másodlagos véleményt, elküldték őket….

Igyekeztek minden követ megmozgatni, hogy valami történjen, de csak nagy sokára sikerült még magánorvost is olyat találni, aki hajlandó volt az apával foglalkozni. Az, hogy nem csinálták meg nála a kötelező nyelésröntgent, se más vizsgálatot, mint kiderült, kiverte a biztosítékot még az orvosnál is. Beutalta szanatóriumba, másfél év után szívták le a tüdejéből azt a hatalmas mennyiségű vizet, amitől fulladozott. Sajnos kiderült, hogy tüdőrákos is, ami meg azért nem derült ki eddig, mert mellkasi felvételt nem csináltak róla akkor, amikor a nyirokmirigyrákot diagnosztizálták nála, pedig a tüdőrákja már sokkal régebbi keletű, mint ahogy a köhögése és a fulladása is, ezt megmondta őszintén az új orvos..

Mindenki szemrehányóan viselkedik legjobb barátom apjával, mert igen, dohányos volt és igen ivott is és bizony az áldozathibáztatás korábbi orvosa szemében jól látható volt. Megműtötte ugyan, kapott kemoterápiát is, szóval ő még az átlagnál így is jobban járt, ez szól az orvosa mellett. Csak éppen az utókezeléseket nem csinálták meg rajta rendesen, nem volt beszédterápia, mert „kevesen voltak a csoporthoz” és egyetlen emberrel külön nem foglalkoznak… “Örülj, hogy egyáltalán szóba álltam veled és még élsz, az, hogy milyen áron, nem számít.” – ez a mottója ma sok orvosnak…

Sok ezer másik ember van legjobb barátom apjához hasonló és nála még rosszabb helyzetben. Története nem egyedi, nem is kirívó sajnos. Az életminőségünk rossz, de ez nem indok arra, hogy az egészségügy ne is foglalkozzon teljes körűen a betegekkel, csak akkor, ha bekerül a zsebükbe a boríték (tisztelet a kivételnek)! Elhiszem, hogy iszonyatos terhelés alatt vannak, hiszen mind látjuk és tapasztaljuk, mégsem tudom az orvosokat sajnálni, mert nem az ő fizetésük a kevés! A nővéreké és beteghordóké az, akik valóban túlterheltek, mert ők látják el az egészségügy oroszlánrészét, s ezért hálából alacsony fizetés mellé, rengeteget túlórázhatnak. Szerintem elég lenne tőlük megkérdezni, ők is úgy gondolják, hogy minden rendben van az egészségügyben, vagy sem.

Persze mind a beteget, mind az egészségügyi dolgozókat meg kellene megbecsülni! Pláne, hogy az egyik egész életében fizette a társadalombiztosítást, a másik meg tanult, hogy betegeket gyógyítson és életeket mentsen…

Mindenki a saját bőrén és a szerettein tapasztalja, mekkora bajban van az egészségügy, éppen ezért az olyan nyilvánvaló hazugsáokat, mint az, hogy – rendben van az egészségügy- talán mellőzni kellene. Ez ugyanis egy rendkívül ízetlen tréfa, ami sokakban forralta fel a vért, úgy hiszem teljesen jogosan.