Jogodban áll nemet mondani!

Sok éven át próbáltam megfelelni mindenkinek. Úgy cselekedni, úgy beszélni, hogy azzal kivívjam a szeretetüket és a figyelmüket. Azt hittem, magam miatt – csak azért, mert az vagyok, aki -, soha senki nem fog szeretni. Ezért aztán mindig hagytam, hogy kihasználjanak, kifacsarjanak, amennyire csak lehet.

Azt gondoltam, azzal, hogy ha mindenre igent mondok és másoknak segítő kezet nyújtok, azzal jobb és szerethetőbb ember leszek. A fagyi persze visszanyalt, mert sokszor ment a saját életem rovására ez a fajta gondolkodásmód. Nem volt időm magamra, mégsem tudtam nemet mondani senkinek és semmire, mert úgy éreztem, ha megteszem, elfordulnak tőlem az emberek. Meg is történt, akkor, amikor egyszer nem volt más választásom csak nemet mondani, s bizony egyes „barátaim” úgy eltűntek egyetlen nem hatására az életemből, mintha sosem lettek volna benne.

Vannak emberek, akiknek tényleg csak addig vagy jó, amíg mindig mindenre igent mondasz. Legyen szó gyerekvigyázásról, szállításról, betegápolásról, kölcsönről, lelki segélyről, mindegy, a lényeg, hogy csak szolgáltatásokat akar tőled igénybe venni. Különleges radarja van arra, hogy az érzelmi sérülteket megtalálja, mert tudja,  náluk odaadóbb ember nem sok van. Ugyanis azok, akik azt hiszik a szeretet feltételhez és tettekhez kötött dolog, a világon mindent megtesznek, csak, hogy elnyerjék az emberek figyelmét.

Biztos ismersz te is olyat, aki csak akkor keres meg téged, mikor éppen bajban van. Ha jól mennek, a dolgai feléd sem néz, a boldog korszakában te nem osztozhatsz. A szereped az ő felemelése, azon az áron, hogy önmagad háttérbe szorítod. Persze olykor jó dolognak tűnik a megmentő szerepében tetszelegni, de az az igazság, hogy ha magadba nézel, rájössz, hogy azért akarsz megmenteni másokat, mert magadat nem tudod vagy akarod megmenteni, ezért mások életét igyekszel inkább megoldani.

Szeretetet cserébe ezért persze sohasem kapsz. Figyelmet is csak felületesen, de neked az is elég. Jó embernek lenni, mindannyiunk vágya. Ha pedig ezért semmit nem várunk cserébe, akkor még önzetlenek is vagyunk.

Az egyedüli, amire figyelni kell, hogy jól érezd magad a bőrödben. Mert ha egyre rosszabbul érzed magad valaki társaságában, azért, mert nem tudsz nemet mondani, miközben elúszol saját teendőiddel, akkor a segítség, már csak kényszer. Kell, hogy legyen prioritási listád, s olykor, muszáj magadat előrébb sorolni, mint másokat. Elvégre, ha nem tudod feltölteni energiatartalékaid, sehol nem fogod megállni a helyed.

Bármennyire akarsz te másoknak jót, egyszer eljön egy pillanat, mikor nem lesz más választásod, mint nemet mondani. S akkor bizony, szembesülni fogsz azzal, hogy mennyit is érsz te a másik szemében. Volt olyan „barátom”, akinek egyszer mondtam nemet, s el is tűnt az életemből. Azért, mert idézem: „Nem tudta megbocsátani nekem, hogy nem voltam ott, amikor kellettem volna neki.”

Ekkor ébredtem fel az igenek tengeréből. Az oka, hogy nemet mondtam pedig az volt, hogy éjjel begörcsöltem, s bár bírom a fájdalmat, már majdnem sírtam. Párom külföldön volt, s annyira rosszul lettem, hogy hívni akartam valakit, aki bevisz az ügyeletre. Végül senkinek nem volt merszem szólni, hogy bajban vagyok, mert úgy gondoltam, ami az én bajom, azt magamnak kell megoldanom. Egyedül mentem be a kórházba, egyedül voltam, mikor kivették a vakbelem, senki nem volt mellettem.

Ez aztán ráébresztett, hogy hiába adok én segítő kezet másoknak, ha én nem tudok még mindig segítséget kérni. Párom lélekszakadva rohant haza persze, de addigra mire hazaért, már túl voltam a nehezén. Akkor jöttem rá, hogy hetek óta halogattam az orvost, mert mindig volt valaki, aki a segítségemet kérte. Én pedig igent mondtam mindenre, s ennek meg is lett az eredménye…

Gondolkozz el rajta, hogy miért akarsz másoknak segíteni. Ha azért, mert örülsz, ha másokat felemelhetsz, s szívből jön, akkor is! Mindent, a világon mindent megadtam volna én magam is, azért, hogy segítsek másokon. Csak hogy bennem volt egy jó nagy adag megfelelési kényszer és szeretethiány is, aminek aztán meg is fizettem az árát.

Elkezdtem a nemet használni végre a mindennapi kommunikációmban. Jó néhány ember el is tűnt mellőlem. Nem baj, mert felületes, egyoldalú kapcsolatokra nincs szükségem. Ugye neked se? Akkor tanulj meg sürgősen nemet mondani, mert néha azt is tudni kell!