Minden, ami a felszín alatt rejtőzik

Nektek, csodálatos anyáknak

Felnézek reátok, anyákra, akik erejüket és szeretetüket latba vetve gondoskodtok gyerekeitekről. Főként reád, aki bár komoly terhet és nehézségeket kaptál az élettől gyermeked betegségével, mégis bátran állsz elébe s küzdesz, mint egy anyatigris. Csodálattal adózom neked, ki gyermekeidet egyedül neveled, mert téged ismerve, már tudom, hogy valóban nincs erősebb és érzőbb, az anyai szívnél. Tisztellek téged, aki egy komplett szakmát kitanultál ahhoz, hogy gyermekeid kognitív és finommotoros képességeit fejleszd.

Tőletek tanulom, hogy mit jelent az anyai szeretet, s milyen gyengék is vagyunk mi többiek, hozzátok képest. Persze tudom, sokszor elfáradtok, s a lelketek is sikolyokat hallat, egy-egy nehezebb időszakban. Mondjátok és látom, hogy olykor álltok a feladás határán, de végül mindig túllendítitek magatokat a holtponton. Tudom, nem könnyű mindig erősnek lenni, s nektek is kell támasz, amelyet gyerekeitek csillogó szeméből, szeretetéből nyertek a mai, a holnapi és az összes többi nap számára is végül.

Ha lenne egy jóságos tündérem, aki kívánságokat teljesít, hozzátok küldeném. Nem hiszem, hogy rajtatok kívül – akik naponta küzdenek, a gyerekeikért- más jobban megérdemelné, hogy teljesüljenek vágyaik. Ha kellene, én elmondanám minden egyes nap nektek, hogy csodálatos anyák vagytok. Olyanok, akikre a legtöbben csak vágyunk – s ti is lehet csak vágytatok- s végül ti magatok lettetek azok.

Szívem szorul össze, mikor látom, megérzem mondataitok mögött a fájdalmat. Azért, mert tudom mekkora az erőtök és a kitartásotok valójában. Nem sok embert ismerek, aki olyan erővel képes tenni a gyerekeiért, mint ahogyan ti teszitek. Remélem, mire az én életemben is megérkezik egy gyermek, addigra egy néhány dolgot tőletek elleshetek.

Nehéz szavakba önteni, mennyire csodálatos embernek tartalak titeket. S azt mindjárt le is tisztázom, nehogy félreértsétek: Soraimat nem azért írom, hogy kegyeitekbe fogadjatok. Nekem elég látnom, hallanom, olvasnom szavaitok és tetteitek, hogy tudjam, milyen csodálatosan nagy szívet birtokoltok. Ezért csak annyit mondanék: Minden tiszteletem, nagyrabecsülésem és csodálatom a tiétek, édesanyáké.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!