Akit érzelmileg csalnak meg, sokkal nagyobb vesztes annál, mint, akivel „csak” fizikailag volt hűtlen társuk. Mert ha párunk érzelmileg kezd kötődni egy másik nőhöz/ férfihoz, az valóban vetélytársunkká válik, akárhogy is néz ki. Az ágyban csak ösztönök vezérelnek minket, de bizalmi kapcsolatból lehet bármi. S bizony egy új barátság miatt is eljuthat oda párunk, hogy ráeszmél, valami elveszett kapcsolatunkból, s ezért fogja bőröndjét és kisétál az ajtónkon.
Érzelmileg közel kerülni valakihez sok veszélyt rejt magában. Mert akár baráti, akár szerelmi a kapcsolat, hatással lesz életünk alakulására. Mikor társunk valakivel egy új köteléket épít fel, addig tőlünk távolodik. Sokkal nagyobb baj ez annál, mint amikor hiúságunk miatt irigykedünk a nálunk szebbnek/izmosabbnak ítélt emberekre, akik után a párunk megfordul az utcán.
A lelki kötődésnek persze számtalan formája létezik. Van, aki tudatosan vállalja, hogy mindig valaki árnyékában él, mert élete párjának, már volt nála „tökéletesebb” társa, akihez még ma is ragaszkodik. Azért, mert az egy olyan lélek volt számára, akivel mind testileg, mind érzelmileg kapcsolódni tudott. Valamiért mégis véget ért a kapcsolat, de ezt a férfi (vagy nő) sohasem heverte ki, s ezért egy hasonmással elégszik meg, aki kinézetre, egyes gesztusokban emlékeztet a volt kedvesre (ezzel életben tartva a szeretett lény hiánya miatti fájdalmát).
Sokszor misztifikálunk embereket, szerelmeket, kapcsolatokat. Valamiért azt képzeljük, lehet délibábból felépíteni egy szerelmi viszonyt. Egy egész listányi prekoncepciónk van arra, hogy milyennek kellene lennie életünk párjának. Mégis rengeteg nő és férfi esik bele abba a hibába, hogy csak a külsejére fordít figyelmet. Persze az ápoltság fontos, a csomagolást nézi meg az ember, de csak az tud igazán megfogni (vagy taszítani) minket, ami egy ember lelkében lakozik.
Ennek ellenére erről sokan hajlamosak megfeledkezni. Talpig sminkben, magas sarkúban tipegnek a nők, a férfiak az edzőteremben izzasztják magukat, s közben egyre inkább felszínessé válnak (tisztelet a kivételnek). Önmaguk szépségétől, testétől eltelve észre sem viszik, hogy már nem tudnak másról beszélni, mint edzésekről, kalóriákról, új trendekről. (Aztán csodálkoznak azon, hogy olyan emberekbe botlanak, akik csak a testüket akarják használni, de a lelküket nem kívánják (tudják) megismerni… )
Lelkileg érett emberekkel egyre ritkábban lehet találkozni. Mintha kevesebb lenne az egymás iránti megismerés vágya, s mintha egyre többen zárkóznának be a maguk világába. Elvesztettük hitünket a bizalmi alapú kapcsolatokba. Olykor, a saját párunkkal sem vagyunk igazán bizalmasak, ezért ha jön valaki, akivel lelkileg kapcsolódni tudunk, abba két kézzel kapaszkodunk, (akkor is, ha a kapcsolódás csak a képzeletünkben létezik).
Igaz, van mikor egy szimpla barátságból szerelem szövődik két ember között. Amikor egy párkapcsolatban sok az álság, a féltékenység, a birtoklási vágy, ott az egyik fél fulladozni kezd. Ha a pár egyik fele elkezd a munkájába, sportba, ruhavásárlásba, ivászatba/bulizásba temetkezni, ott már baj van. Főként akkor, ha ez megszállottságba fordul, s eszébe se jut, hogy olykor-olykor közös programot is csináljon e tevékenységek valamelyikéből, párjával is.
Ilyen helyzetben az elszakadás igénye már megfogalmazódott benne, s ezért minden tette a függetlenség visszaszerzésére irányul szavak nélkül. Persze vannak kivételek, mert ha mindig külön utakon jártunk párunkkal, mert más és más érdekel minket, akkor nem kell rémeket látni. Az már annál inkább jelzés értékű, ha egyre többször vonul félre társunk, ha e-mailt, sms-t kap. (Tulajdonképpen így üzeni nekünk, hogy van egy bizalmasa, akit titkol előttünk.)
Magánszférára persze minden kapcsolatban szükség van. Nem kell és nincs is okunk rá, hogy a nap minden percét és az összes találkozást másokkal, megosszuk párunkkal (bár vannak, akiknek ez a természetes). Bizalom és külön töltött idő nélkül nem működhet egy kapcsolat sem jól. Viszont, ha bizalmi kapcsolatunkba egy harmadik fél jelét érezzük párunk viselkedésén, akkor jobb, ha rákérdezünk arra nyíltan, hogy van e veszély körülöttünk?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: