A szabadságharc harcos női

A szabadságharc kapcsán, általában a nemzet fiaira gondolunk. Görgey Artúrra, Bem Józsefre, Kossuth Lajosra. Pedig, néhány hölgy is kivette a részét az eseményekből. Nem csupán lélekben támogatták derék fiainkat, hanem be is álltak a csatatérre harcolni!

Szendrey Júlia kiáltványt intézett nőtársaihoz, hogy küldjék szeretteiket csatába: „Hazám hölgyei! Testvéreim! Rövid idő múlva vagy szabad haza boldog gyermekei, vagy egy meggyilkolt hon szerencsétlen árvái leszünk.”

Ő volt az is, aki a párizsi trikolór mintájára, elkészítette és felvarrta Petőfi mellére az első kokárdát. Ha tehette volna, ment volna férjével harcolni, de akkor már állapotos volt.

Helyette Lebstück Mária tette meg, aki Károly néven 18 évesen csatlakozott a bécsi forradalom kitörésekor az egyetemi légióhoz.  A jogászokkal karöltve küzdött a márciusi és októberi forradalomban, majd Magyarországra szökött. Bekerült a magyarországi német légióba, később pedig a tiroli vadászaljba. A kápolnai csatában megsebesült, majd hősies helytállásáért kitüntették hadnagyi fokozattal. 1849 áprilisában a 9. huszárezrednél segédtiszt beosztásban harcolt a többiekkel. Miközben főhadnaggyá tették, rátalált a szerelem is. A szabadságharc leverése után az aradi várban tartották fogva, ahova már áldott állapotban került, és ahol meg is szülte első fiát. Rokonai közbenjárására, hat hónap raboskodás után szabadon engedték, de Magyarország területéről kiutasították. Néhány évet Horvátországban töltött, majd visszatért Győrbe.

Bányai Júlia férje elhunyta után Bányai Gyula néven harcolt a szabadságharcban a 27. honvédzászlóaljnál. Hősiessége révén hamar elkezdett lépkedni felfelé a ranglétrán, így 1849 februárjában már őrmester fokozat alatt említik a dokumentumok. Emlékezetes tettei között van egy császári tiszt elfogása, akiről kiderült, hogy kémkedni akart Magyarországon. Az osztrákok kémjének kiszabadítási kísérletének meghiúsítása közben megsebesült, majd hősies helytállásáért hadnaggyá léptették elő. Gyógyulása után felettesei előtt nyilvánvalóvá vált női mivolta, így bár harcolt még, de kitűnő francia nyelvtudása által sokszor bízták meg felderítő munkákkal is. Számos értékes információt szerzett, ezért Bem kitüntette és kinevezte századossá. A fegyverletétel után női ruhába bújva hagyta el az országot és Törökországba menekült. Élete hátralevő részét Kairóban töltötte, haza sohasem tért vissza.

Pfiffner Paula a színésznői pályát hagyta ott, hogy férfiruhába bújva harcoljon a szabadságharcban. Ligeti Kálmán néven kezdte pályafutását a bécsi légióban, ahova fivére által került. Harcolt Erdélyben, de súlyos sebet kapott, ami egy időre a fegyver letételére kényszerítette. Még így is eljutott a hadnagyi fokozatig hősies cselekedeteivel. A szabadságharc bukása után egy ideig bujkált, majd elfogták. Gyulán tartották fogva, ahol ismeretlen körülmények között pisztoly került hozzá és állítólag öngyilkos lett.

Gulyás Júlia férje után ment a frontra és állt a seregbe. Társai Zábráczky Gulyás Gyula néven ismerték. Mikor férje elesett a piski csatában, egyre vakmerőbb tettekre szánta el magát. Ám a kápolnai ágyútűzben súlyos sebet szerzett, s egy időre kénytelen volt szüneteltetni bosszúvágyát. Felgyógyulása után az aradi tüzéreknél szolgált, ahol végül zárta is katonai pályafutását, miután fogságba került. Szabadulása után Tornyán, majd Budán telepedett le.

Beck Vilma a szabadságharc idején Kossuthnak és a magyar hadvezetés több tagjának kémkedett. A világosi fegyverletét után kivándorolt Londonba, ahol a titkosszolgálatnál is dolgozott, de kettősügynökség vágyja miatt hazatoloncolták. Az ellene felhozott vádak alól sohasem tudta tisztázni magát. A vizsgálat előtt hirtelen összeesett és meghalt (valószínűleg megmérgezték).