Megjelent egy cikk a NLCafe oldalán arról, hogy a világon a legboldogabbak a holland gyerekek. A cikk egy könyv, s egy blog alapján született, amit egy amerikai hölgy írt, kinek férje holland. A hölgy pár éve él Hollandiában. Nos, én is éltem 8 évet ott, s nem egészen azt láttam, mint, amit ő.
Persze elképzelhető, hogy az, hogy mit tapasztalunk egy adott népről, attól is függ, Hollandia mely régiójában élünk, éltünk. Óriási különbség van egy Rotterdamban és egy kisebb településen élő lakos felfogása között. Én a déli régióban éltem, belga határ mellett. Ott nagyon sok idős ember élt, s ismertem holland szülőt is, akik kicsi és nagyobb gyerekeket neveltek…
Azzal nem szállok vitába, mert igaz, hogy a gyerekek vannak első helyen a hollandoknál. Annyira, hogy például anyunak, vagy apunak otthon kell lennie még egy 15-17 éves kamasznak este hatra azért, hogy megcsinálja neki a vacsorát. A legtöbb kamasz nem tud (főként nem akar) elkészíteni egy szendvicset se magának. Megszokta, hogy kiszolgálják, s el is várja…
5 éves korukig babakocsiban tolják a gyerekeket, ha elmennek valahová (nem a beteg gyerekekről van szó). Sok az elhízott gyerek Hollandiában, ugye nem kell ecsetelnem, miért? Igaz, az eső nem zavarja őket, s nyugodtan sétálnak és játszanak is kint. Az már más kérdés, hogy nem lehet, csak úgy, őket magukra hagyni a játszótéren.
Halkan súgom, pont Hollandiában az egyik legmagasabb a pedofilok aránya. S ha mindez nem lenne elég, még egy kisvárosban is előfordulnak a főutcán lövöldözések fényes nappal (négyszer tapasztaltam ilyet kinti életem alatt, a helyen, ahol éltem). Akkor képzeljük el mi van Amsterdamban…
Való igaz, kevesebb iskolai stressz éri a gyerekeket. A 8:30-tól 3:30-ig tartó iskolai napban, kétszer egy órát vannak a szabadban, ami nagyon jó. Viszont az is igaz, hogy nem egy hollandtól hallottam, hogy érdemi oktatást a gyerekek csak a főiskolán és egyetemen kapnak. Oda meg nem olyan sokan jutnak be, mert egyrészt nagyon drága a tandíj, másrészt 12 éves korukra eldöntik róluk, milyen érdeklődési körük van (4 éves koruktól, 12 éves korukig fél évente tesztet íratnak velük, hogy reál vagy humán érdeklődésűek-e, s aztán csak a kapott eredmény felé orientálódhatnak.)
Ami nekem nagyon tetszik, hogy már 10 évesen véleményformálásra tanítják őket. Elmagyarázzák nekik miről szól a választás, elveszik őket a helyi választóirodába, s saját kis pártokat csináltatnak velük (pl.: zöldséget együnk többet párt, csokit együnk többet párt, stb.) s kulturált, érdemi vitára tanítják őket. Ugyanebben a korban kezdik az idegen nyelvoktatást is. A gyerekek 2 nyelvet tanulnak a sajátjukon kívül, az egyiket középszintig kell vinniük 18 éves korukig.
Az, hogy lázadnak vagy sem a kamaszok, nehéz megítélni. Vannak, akik nem teszik, mert apura és anyura hagyatkoznak mindenben. Mások, pont azért fognak, mert elegük van abból, hogy babáknak nézik őket. A hívő szülők 16 éves korukig kötelezik őket, hogy járjanak templomba. Azt meg mind tudjuk, hogyha erőltetni kell valamit, az később mivel fog járni…
Igaz, 16 éves koruktól sokakat köteleznek arra is, hogy elmenjenek nyári munkára. Elvileg ilyenkor kezdik el megtanulni, a pénz és munka fogalmát. Mégsem merik a szülők, a 15-18 éves kamaszt otthon hagyni egyedül, ha a gyereknek vakációja, tavaszi szünete van. Viszont, sokak így teszik le a jogsit 17 évesen, mert a szülő megmondja neki, ha elmegy dolgozni (iskola után, szünetben) akkor ő kiegészíti neki a jogosítványra a pénzt.
Ami számomra kicsit elllentmondásos, hogy, a legtöbb gyereket, 18-20 éves korukban elpaterolják otthonról. Úgy, hogy a gyerek nem tanult meg még magáról gondoskodni, bár haza mehet bármikor, hogy anya kimossa a koszos holmiijait, s feltankolják őt élelmiszerre egész hétre/hónapra. Most nem arról van szó, mikor egyetemre, főiskolára megy a gyerek. Kicsit olyan, mintha húzd meg ,ereszd meget játszanának a szülők a gyerekekkel.
A hollandok sokat mosolyognak, de koránt sem olyan elfogadóak, s barátságosak, mint hiszik róluk. A gyerekek, a szülők mintájára ugyanolyan felületes és érzéketlen mentalitást alakítanak ki másokkal szemben. Összevissza bicikliznek az út közepén, s ha szabálytalanok is voltak, akkor is a másik fél lesz a hibás. Felelőtlenségben a holland gyerekek és felnőttek is nagyon jók.
Szóval bár látok sok igazságot a hölgy írásaiban, a saját tapasztalataim nem tudják alátámasztani állításait teljesen. Persze, lehet ez azért is van, mert én magyar vagyok, ő meg amerikai. S azt azért be kell látni, hogy e két nép is merőben más szemlélettel bír a világról és az emberekről.
Persze mindenhol vannak jó és rossz nevelési módszerek, de kategorikusan kijelenteni, hogy a holland gyerekek a legboldogabbak, kicsit túlzónak és általánosítónak tűnik.
Neked mi a véleményed? Tényleg boldogabbak lehetnek a gyerekek Hollandiában, vagy megint csak egy olyan jelenségről beszélünk, amelyet most valamiért felkaptak?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: