Valahol az Atlanti-óceánon született egy kislány, akit úgy hívtak Mary Jemison. Szülei Észak- Írországból indultak el az Új Világba, hogy szerencsét próbáljanak. Philadelphiában, a Gettysburgi vadonban telepedett le az idővel hat gyermekessé váló család. 1743-ban kezdődött Mary kalandos élete, akinek történetére, egy olvasóm, Vilmi hívta fel a figyelmemet.
Mary családja abban az időben telepedett le, amikor Franciaország és Nagy Britannia azért harcolt egymással, hogy Észak-Amerika felett jogokat szerezzen magának. Ezzel párhuzamosan a franciák még az indiánokkal és harcoltak, ami aztán Mary életére is gyökeresen hatott. 1758 körül egy csapat ugyanis megtámadta Mary családjának birtokát. Mindenkit megöltek az indiánok, kivéve Maryt és két fivérét.
pinterest.com
Maryt a Seneca indiánok hurcolták el, akik aztán odaadták őt kárpótlásul két indián asszonynak, akiknek családját megölték. Maryt örökbe fogadták, s ő megtanulta a nyelvüket és alkalmazkodott a szigorú életmódhoz, amelyre az indiánok kényszerültek a háború miatt. Degewanusnak nevezték el, amit szabadfordításban úgy lehet fordítani, hogy Két Nyelven Beszélő, (hiszen beszélte az angol és a seneca nyelvet).
Ahogy telt az idő, Mary a két Seneca nővérrel egy kis faluba, Little Beard’s Townba költözött. Férjhez ment egy Seneca harcoshoz, akinek szült egy fiút. Mivel a Seneca társadalomban a nők magasabb rangúak voltak, mint a férfiak, s Mary két nyelvet beszélt, elismert tagja lett az indián törzsnek.
Mikor a franciák és angolok közötti háborúnak vége lett, Shenijee Mary férje, aggódni kezdett feleségéért, így elhatározták, hogy elindulnak Mary régi otthona felé. Mary 1100 km-t gyalogolt a törzzsel, míg férje próbálta visszatartani azokat, akik rájuk akartak támadni. Sikerrel is járt, ám egy nap Mary hiába várta haza. Egyedül maradt fiával egy számára addigra már ismeretlen világban.
Idővel Shenijee rokonai visszafoglalták Little Beard’s Town-t, s négy év múlva Mary hozzáment egy Hikatoo nevű harcoshoz, akinek még hat gyermeket szült. Egy ideig béke honolt a környéken a fehérek és az indiánok közt, ám jött a függetlenségi háború.
Mary szobra
A gyarmatosító csapatok felégették a Seneca törzs otthonát és kifosztották élelmiszerraktárukat ezért a törzs nagy része elvándorolt. Marynek két választása maradt. Vagy a fehérek közt marad és cseléd lesz, vagy megszökik. Mary az utóbbi mellett döntött és hét gyermekével elindult régi otthona felé.
A Genesee folyó mellett telepedett le, ahol nem járt fehér ember. Egy idő után rájuk talált a többi indián is és 20 éven keresztül háborítatlanul éltek. 1797-ben a Nagyfa egyezményben a Seneca birtokokat szétosztották. Mary ekkor a Gardeau Rezervátumban maradt, s megkapta azt a jogot, miszerint a Gardeau oltalma alatt élhet.
Élete végén az egyre növekvő számú fehérek betelepülését segítette. Sosem bízott meg bennük, főleg akkor nem, mikor elkezdték whiskyvel kínálni az indiánokat. Egy whiskygőzös éjszaka legidősebb fia megölte féltestvérét. Később e fiát megölte egy másik törzs indiánja, akivel szintén az ivászat miatt veszett össze.
A Jemison család
Mary mély fájdalmában szerette volna eladni birtokait. Ám mivel az óceán közepén született, ráadásul indiánok közt élt, s nem volt amerikai állampolgár, csak nagy nehézségek árán tudta megtenni. Két év múlva távozott az élők sorában 1838 szeptember 19-én. Története a feledés homályába veszett, mindaddig, amíg Mr. Letchwort meg nem ismerte történetét és haza nem vitte sírját otthonába Genesee-be.
A képekért külön köszönet Tóth Gézáné Vilminek, aki Mary helyén járt. A téma feldolgozásában férje fordítása és a Letchworkparkhistory.org anyaga segített.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: