129 éve született a zseniális poétalány, aki először írt a magyar nőknek erotikus műveket

Ady Endre csak a „zseniális poétalányként” emlegette, míg Bródy Sándorral viharos szerelmi kapcsolatot tartott fent. Szerelmes-erotikus verseivel vált ismertté akkor, amikor rajta kívül a magyar irodalom palettáján egyetlen írónő sem merte a szentimentalizmus keretein kívülre vinni egy nő vágyait. Erdős Renée azelőtt alapozta meg a modern magyar líranyelvet, hogy Ady egyáltalán foglalkozott volna ezzel. Sőt, ő volt az, aki Ady Endrét végül erre az útra terelte.

Ehrental Regina 1879 május 7-én született zsidó családba. Tanítását egy bencés atya vállalta. Regina megtanult franciául és németül. Nagy élvezettel vetette bele magát az e nyelveken íródott irodalomba is.

Először színésznőnek készült, ám hamarosan az írás felé fordult. Első versei A hét című lap hasábjain jelentek meg. 20 éves volt, mikor első verseskötete a Leányálmok megjelent. Innentől kezdve az Egység című folyóiratnak dolgozott.

Műveivel hírhedtté vált, s a lányok szüleik könyvespolcáról csenték el írásait. Renée forradalmat csinált azzal, hogy hangot adott egy nő testi vágyainak is. Olyan jól ment neki egy idő után, hogy saját villát tudott vásárolni. Tulajdonképpen ő volt az első magyar írónő, aki meg tudott élni írásaiból- nem is akárhogyan!

Saját háza

1902-ben találkozott és szeretett bele Bródy Sándorba. Kapcsolatukat kölcsönös féltékenységi problémák rázták meg időről-időre, nem ok nélkül. Mikor három évvel később Renée arról értesült, hogy szerelme öngyilkos lett, idegösszeroppanást kapott. Elhagyta az országot, Bécsben, Firenzében, majd Rómában élt, s egy időre kolostorba is vonult.

Olaszország és gyermekkori tanára hatására elfordult a zsidó hittől és katolikus lett belőle. Írásaira ezután a misztikus-erotikus jegyek hatottak. Hiába tért haza, s próbálta írásait megjelentetni, Bródy barátai nem felejtettek, s nem engedték neki a publikálást. Ekkor találkozott és hozzáment Fülep Lajos művészettörténészhez, akinek két gyermeket szült.

Második gyermekük születésekor már annyira pokoli volt házassága, hogy férje elhagyta. Renée a szülést követően trombózist és tüdőembóliát kapott, három hónapig fel sem tudott kelni az ágyból. Amikor felépült, s véget ért a háború írásaiban a nők szexuális igényeivel, a nők társadalmi helyzetével és a velük szemben megkövetelt elvárásokkal kezdett foglalkozni. Így mikor 1923-ban megjelent A nagy sikoly című írása botrányt okozott, mert vallotta, hogy a kor elvárásával ellentétben egy nőnek nem csak a gyermeke szülése közben kellene sikolyt hallatnia.

Egy kis időre, amíg elült a vihar körülötte ismét Olaszországban költözött. 1926-ban hozzáment a nála 10 évvel fiatalabb titkárához. A férj foglalkozott minden anyagi és háztartási kérdéssel, így Renée nyugodtan tudta szentelni magát az írásainak.

1938-tól, bár áttért a katolikus hitre, zsidó származása miatt nem engedték publikálni. 1944-ben már bujdokolni kényszerült, s férje elhagyta őt. 1950-ben lánya meghalt, s Renée egyedül maradt egészen az 1956-ban bekövetkező haláláig.

Képek forrása: pinterest.com

Forrás: ironok.elte.hu

cultura. hu

Tovább a blogra »