Ne hízelegj nekem! Nem értékelem. Másnál lehet, hogy bejön, mikor ugyanazt a jól bevált dumát mondod el századjára, de nekem apám is ilyen, mint te, így hamar felismerem sablonos szövegedet. Tudom, istennek érzed magad, mert néhány nő elalél attól, ha hangodat hallatod. Igen, nekem is szimpatikus voltál néhány pillanatig, csak aztán rájöttem, hogy egy narcisztikus alakkal van dolgom.
Gyorsan kiismertelek annyira, hogy lássam, te is azok közé tartozol, aki meg tudja fertőzni lelkesedésével a többieket. Aki nem veszi észre, hogy csak megjátszod magad, az bűvkörödben marad egészen sokáig, pedig te csak önmagad keresed mindenki szemében.
Elszívod minden energiáját és szeretetét a másiknak, amit helyetted inkább magára kellett volna fordítania. Aki veled kapcsolatba kerül, utánad nehezen fog újra ismerkedni, pedig te már két nap után még a nevét is elfelejted annak, aki neked a szívét adta.
Könnyen kötsz új ismeretségeket ezért lazán vágod az embereket a kukába, hiszen mániád újrateremteni önmagad minden egyes találkozásnál. Bevallom, kicsit irigyellek azért, mert könnyedén el tudod érni, hogy kedveljenek téged, igaz, könnyen is tudod őket útjukra bocsátani…
Mégsem lennék képes egy tucat felszínes kapcsolatot felépíteni csak azért, hogy azt higgyem magamról, mennyire szerethető vagyok, miközben lelkem mélyén tudom, csak megjátszom magam. Nekem az, amit te művelsz, elfogadhatatlan, mert én nem tudnék (és nem is akarok) talpakat nyalni és hízelegni, azért, hogy mások által imádhassam magam!
Én még hiszek abban, hogy elégnek kell lennie annak, aki vagyok. Ha nincs így, akkor sem kezdem el sajnáltatni magam, hogy hátha majd úgy. Szeretem, ha egy érzés igazi, s a szavak őszinték.
Ha pedig te ezt nem, akkor menj Isten hírével, ne rabold tovább az időmet feleslegesen!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: