„Milyen volt Rózsa Sándor a betyár?- Nem volt se pusztai kútágas, se jegenyefa, amint a legendások hinnék, hanem zömök volt, mint a búzászsák. Ha hegyek között élt volna, medvéhez lehetne hasonlítani széles derekával, de önszántából sohase ment messzebb a síkságtól, mint a kis magyar bika a gulyától. Azt mondják, hogy bokáig érő, a hátán fekete báránnyal kivarrott subájában királyi méltósággal tudott járni, ami nem is volna olyan nagy csoda, ha elgondoljuk, hogy az alföldi gyermekek betlehemes játékaikban subában ábrázolják a három királyokat. De Rózsa Sándor – illetve Rúzsa Sándor – nem játszott betlehemesdit gyermekkorában, hanem pandúrt meg zsiványt… és rablóvezér lett belőle.”
Szépíróink a szegények jótevőjeként ábrázolták. Megtették a magyar Robin Hoodnak, mert egy olyan időszakban élt, amikor minden a feje tetejére állt. Persze 1830-es- 1860-es években valóban sokan lettek rablók, banditák, mert nem volt mit enni. Ők voltak a megélhetési bűnőzök, de Rózsa Sándor ennél azért jóval több volt.
A legenda szerint 1813 július 10-én vihar tombolt Szegeden. Az újszülött lerúgta magáról a takaróját az első éjszakáján, s ezzel meg is pecsételte sorsát. Ami igaz, az igaz, apja maga is tolvaj volt, aki bitófára is került mikor Sándor még csak 5-6 éves forma volt. Ezzel biztosan meg is lett bélyegezve már gyermekként, mert mindenki a leendő bűnözőt látta benne.
Vannak emberek, akik csak rövid ideig képesek ellenállni a sorsnak. Vagy az előítéleteknek, meg a korgó gyomornak. Rózsa Sándort először 23 éves korában kapták el marhalopásért. Börtönbe zárták, ahonnan hamarosan meg is szökött, bandát szervezett maga köré és elkezdte azokkal fosztogatni a Szeged környéki tanyákat.
Hamarosan a gazdagabb földbirtokosok ellensége lett. Számtalanszor borsot tört a törvény őrei orra alá is. 9 éven után aztán belefáradt ebbe az életmódba. Írt egy levelet V. Ferdinándnak, hogy kegyelmezzen meg neki és ő jó útra tér. Persze a kegyelmi kérvénye el lett utasítva.
Így ment minden tovább a megszokott módon. Állatokat, terményt és csókokat lopott bandájával. Majd, mikor kitört a szabadságharc, újra írt- ezúttal az Országos Honvédelmi Bizottmánynak- hogy beáll csapatával harcolni, ha aztán kegyelmet kap. Kossuthnak minden segítségre és harcos szüksége volt, így Rózsa alkujába beleegyezett.
150 fős csapatával, a honvédekkel karöltve a szerbek ellen harcolt. Ám hamar kiderült, hogy kutyából nem lesz szalonna és a csaták után bandája elkezdte a városokat kifosztani és a nőket bántalmazni. Így aztán megint a rossz oldalra kerültek. 1849-re újra országos körözést adtak ki rá és bandájára, s 10.000 pengőforintos vérdíjat tűztek ki Rózsa Sándor fejére.
8 éven át sikerült kijátszania a pandúrokat. Aztán egy társa feladta őt, s Theresianstadt városának börtönébe került. Csak 11 évvel később, a kiegyezés után kapott amnesztiát. Miután kiszabadult, újjászervezte bandáját, s ott folytatta tevékenységét, mint ahol abbahagyta, vagyis az alföldi tanyavilágot fosztogatta.
55 éves korában eszelte ki legnagyobb szabású tervét. A Szeged-Budapest között járó postavonat kirablását tűzte ki céljául. Társaival a síneket felszedték Kistelek határánál. A vonat kisiklott, ám mikor támadásba lendültek, meglepetésükre a vonaton katonák voltak, akik tüzet nyitottak rájuk.
Bandájából elhunytak páran, őt a térdén eltalálták és így a szamosvári börtönbe került. 60 bűncselekmény és 30 gyilkosság után, mégsem szabtak ki rá halálbüntetést, csak életfogytiglanit. Így aztán utolsó éveiben szabóként és harisnyakötőként dolgozott a börtönben. 1878-ban halt meg, 65 éves korában, ami lássuk be, egy olyan életmóddal, mint amilyen az övé volt, egész szép teljesítmény.
„Arra, a szegedi tanyák felé, ahol a síkság csókolózik az égboltozottal: lovas ember jön. Nem csendbiztos, mégis selyemmel van kirakva a mellénye(…) a cifrafiú fog parancsolni ennek az egész környéknek, amerre ellátni a csillagok ablakaiból, olyan távolságnyira, amennyire a vadliba repül egy vándoréjszaka. Hozzá sereglenek majd mindazok, akik most csak éjszaka járnak, és ezentúl nappal járnak.”
Forrás: Krúdy Gyula: Rózsa Sándor
Tarján M. Tamás: Rózsa Sándor születése
Zsupos Zoltán: Rózsa Sándor nyomában
képek forrása: pinterest.com
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: