Virginia Wolf féltékeny volt írói tehetségére. Pedig Katherine maximalista volt önmagával szemben, így életében nem jelent meg sok írása, csak halála után. Persze az, hogy nem érezte műveit elég jónak azért is volt, mert biszexuálisként, a nőkkel való kapcsolata miatt akadályozták, hogy kiadja írásait. Ehhez képest ma már a nyelvművelés előremozdítójaként tartják számon.
Katherine Beauchamp 1888 október 14-én született Új-Zélandon egy jó módú családban. Gyermekkora boldogan telt 2 nővére, 2 húga és öccse társaságában. Első nyomtatásban megjelent írása 10 éves korában jelent meg az iskolai újságban. Majd a rá következő évben megjelent egy másik írása egy „rendes” újságban, a New Zeeland Graphic and Ladies Journalben.
14 évesen szerelmes lett egy csellistába, Arnold Trowellbe, de érzései nem találtak viszonzásra. Ennek ellenére, Katherine – aki maga is csellózott- órákat vett a férfi apjától. 1903-ban megismerkedett a maori származású Maata Mahupukuval, akivel szerelmi viszonyba kezdett, s akinek hatására elkezdte idegennek érezni magát Új-Zélandon, mert megértette milyen elnyomás alatt tartják ott a maori embereket. El is költözött Angliába, azzal a reménnyel, hogy híres cselló művész lesz belőle, de újfent az írás felé fordult, s szerkesztője lett a Quen’s College-i iskolai újságnak.
Érdeklődését itt már a francia irodalom és Oscar Wilde kötötte le. Az iskolában kötött – életre szóló- barátságot Ida Bakerrel, aki egy dél-afrikai írónő volt. Az iskola szünetekben Katherine bejárta Európát, majd az iskola befejezése után hazatért Új-Zélandra. Ekkor Edith Kathleen Bandellel folytatott viszonyt, közben folyamatosan írta novelláit, rövid történeteit, s elkezdtek fizetni neki újságok is, cikkeiért, így felvette a K. Mansfield álnevet.
2 év után kapcsolata ellaposodott, s miután belefáradt a vidéki életbe is, visszament Londonba. Itt újra a bohémek életét éltre, s gyakran lett újra látogatója a Trowell családnak, ahol Arnold helyett, annak testvére, Garnettel lett szerelme tárgya. 20 évesen terhes is lett a férfitól, ám a Trowell család nem engedte a házasságot. Így Katherine gyorsan hozzáment George Bowden énektanárhoz, akit még a házasságkötés éjjelén el is hagyott, mert elvetélt, majd anyjával egy Spa fürdőbe ment, ahol találkozott Csehovval, akivel barátságot kötött.
22 éves korától kezdve több tucat írása jelent meg egy szocialista újságban. Majd megjelent az első könyve is, amelyben írásaiból jelent meg egy gyűjtemény, In a German Pension címmel. Hamarosan már a Rhytm and Spring nevű avantgárd magazinban jelentek meg könnyed írásai. A magazin főszerkesztője viszont, John Middleton Murry, inkább valami sötétebbet akart, így jelent meg The woman at the store című írása, amely gyilkosságról, mentális betegségről és a nők választási jogáról szólt.
Katherine és Murry
A munkakapcsolatból házasság lett egy évvel később. Igaz, egészen viharos házasság, mert még ugyanabban az évben Katherine el is hagyta a férfit, majd a rá következő évben visszament hozzá. Közben a férfi újsága csődbe ment, így Murry barátjához Garnet-hez költözött a pár. Egy évvel később megint elhagyta Katherine a férjét, ám amikor felfedezték nála mentális betegségét, visszament hozzá, s kezeltette magát.
1914-ben Párizsba költöztek, azt remélve, hogy Mansfield ihletet nyer az ottani életből. Lett is egy rövidke románca itt, amelyből megszületett az An Indiscreet Journey című története. Élete és írásmódja azonban gyökeresen megváltozott miután hőn szeretett öccse elhunyt a francia fronton. Ezután írta a Mr Reginald Peackle’s Day, a Dill Pickle és a Prelude című műveit.
1917-ben elköltözött férjétől, aki időközönként meglátogatta. Közben folyamatosan szeretet-gyűlölet alapú viszonyt tartott fent, Ida Bakerrel. Az év vévén diagnosztizálták nála a tuberkulózist, így szanatóriumban volt egy ideig Angliában, majd elköltözött Franciaországba újra. 1918-ban elvált Murrytől hivatalosan, de két hónap után az újra látogatni kezdte őt. Igaz, közben munkakapcsolatuk is lett, mert Murry az Athenaeum szerkesztője lett, ahova Mansfield több, mint 100 könyv kritikát írt.
Ida Baker
Mikor átköltözött Olaszországba, a férfi követte – nem különben Ida-, mert aggódtak Katherine egyre elhatalmasodni látszódó depressziója miatt. 1922-től mindenféle módszerrel próbálta gyógyíttatni magát a tuberkulózisból Mansfield, így egy orosz fizikus „forradalmi” kezelését vette igénybe, ami abból állt, hogy röntgensugarazták testét.
A rá következő évben 1923-ban halt meg, azért, mert futott a lépcsőn és tüdővérzést kapott. Halála után Murry adta ki addig meg nem jelent műveit. Így a Naplók és levelek, Az egy csésze tea című írásait is.
A 70-es években tv-sorozat is készült róla, majd a 80-as évek közepén egy egész estés film is. Katherine Mansfield a maga 34 évével olyat tett le az asztalra, amely miatt a mai napig a legnépszerűbb új-zélandi írónak számít.
Forrás: Anthony Alpers: The Life of Katherine Mansfield
képes forrása: pinterest.com
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: