A Dominikai Köztársaságot 1930 és 1961 között Rafael Trujillo rasszista terroruralma sújtotta. Több, mint 25.000 haiti és sötét bőrű dominikai lakost végeztetett ki, miközben beengedte a menekülő zsidó, japán és olasz embereket, akiknek a bőrszíne világos volt. Vértisztítást akart, mert úgy tartotta a fehér embereké a jövő. Ismerősen hangzik? Igen, Trujillo sok mindenben hasonlított Hitlerre, s nem csak azért, mert ugyanolyan rövidke bajuszt viselt.
Történetünk három hősnője az ő uralma alatt cseperedett fel. Minerva például osztálytársaitól olyan történeteket hallott, amelyekben azok szüleit, nagyszüleit, elhurcolták, megkínozták, meggyilkolták. El is tört benne valami a sok szörnyűség hatására. Összeismerkedett néhány emberrel a Szocialista pártból, balliberális könyveket kezdett olvasni, s rádión hallgatta, mikor Castro és Che Guevara felszabadította a kubaiakat.
Még mindig csak középiskolás volt, mikor családjuk feketelistára került, miután a diktátor tiszteletére rendezett ünnepséget mindenki szeme láttára azelőtt elhagyták, mielőtt Trujillo megérkezett volna. Apjukat ezért még aznap elfogták, majd másnap Minervának kellett elhagynia az iskoláját, politikai nézetei miatt. Innentől kezdve 10 éven át Minerva, Patria és Maria Teresa sok börtönt látott belülről.
Pedig Patria sokáig nem vallott húgaihoz hasonló nézeteket, csak miután férjhez ment, s szemtanúja lett egy rettenetes mészárlásnak, amelyet a diktátor csatlósai követtek el. Ekkor azt mondta: „Nem szülhetek gyermeket egy ilyen veszélyes korban. „
Minerva a középiskola után jogot tanult. Ám hiába végezte el az egyetemet, végül megtagadták tőle a diplomát és praktizálási lehetőséget, miután visszautasította Trujillo szerelmi viszonyra utaló ajánlatát. Közben férjhez ment ő is egy olyan emberhez, aki támogatta őt a diktátor elleni küzdelemben. Majd nagybátyjával karöltve egy ellenállómozgalmat hozott létre.
Maria Teresa ezután csatlakozott nővéreihez. Ő matematikából doktorált, de sosem űzhette hőn szeretett hivatását, mert őt is letartóztatták és zaklatták a diktátor emberei. Csak negyedik testvérük, Dede nem csatlakozott hozzájuk, azért, mert férje nem engedte, hogy veszélybe sodorja magát. Haláláig ő gondozta testvérei hagyatékát.
1959 Június 14-én Castro felszabadította Kubát. E nap dátuma után lett aztán a nővérek csoportjának neve a Június 14. Mozgalom. Az ellenálló csoportot Che Guevara és Castro gerillái képezték ki. A három nővér, férjeikkel röpiratokat osztott, amelyeken a tömegmészárlásban elhunytak névsora volt olvasható, valamint fegyvereket és gránátokat adtak az emberek kezébe.
Persze elfogták őket és börtönbe zárták, de megkínozni már nem tudták őket. Azért, mert egyre nagyobb lett a nemzetközi visszhangja Trujillo zsarnokságának. Végül Amerika el is ítélte hivatalosan a mészárlást, s a nőjogi szervezetek követelték a női foglyok szabadon bocsátását. Így a nővérek kiszabadultak, viszont férjeiket (akik szintén tagjai voltak a mozgalomnak) bent tartották.
A nővérek házi őrizetet kaptak. Ekkor már Trujillonak nagyon elege volt azok népszerűségéből. Így mikor November 25-én a nővérek elindultak férjeiket meglátogatni, út közben a vezér csatlósai megállították őket. Patriát, Minervát és Mariát agyonlőtték, majd testüket egy jeep hátuljába tették, s lelökték azt egy szakadékba. (A hivatalos verzió az volt, hogy balesetet szenvedtek és szörnyet haltak.)
Hat hónappal később azonban, mégis kibukott az igazság. Megtalálták ugyanis az autójukat, szitává lőve. Ekkor Trujillo biztonsági rendőrségének feje előállt az igazsággal. Ugyanis ezen a ponton már a vezér saját embereink is elege volt annak vérszomjúságából. A nép fellázadt, s Trujillot meggyilkolták. Ezzel véget ért egy 30 éves rémálom.
1980-ban a latin-amerikai feminista mozgalom kérvényezte, hogy a nővérek halálának dátuma legyen a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Az Egyesült Államok 1998-ban fogadta el azt a javaslatot, s 1999 óta világszerte megemlékeznek róluk.
Minerva egyszer azt mondta: „Ha megölnek, kinyúlok a síromból is, mert még erősebb leszek.” Úgy néz ki, igaza lett, hiszen halála nem volt hiábavaló.
Életükből íródott könyv, valamint film is készült Salma Hayek főszereplésével Ha eljő pillangók ideje címmel.
Forrás: thevintagenews.com The mirabel sisters
monidalnews.be …Als ze me vermoorden- het verhaal achter 25 november
latina.com
képek forrása: pinterest.com
