Egy séta emléke
A nyomodban járok. Érzem illatod. Tested körvonala még homályosan látszik, szinte magam előtt látom, ahogyan lehajtott fejjel haladsz az úton. Az érzékeim magukkal ragadnak, kilépem az idő forgásából. Már csak ösztönösen haladok előre, de lelkem a múltban kóvályog. Az első találkozásunk jut eszembe. A pillanat, mikor oldalra tekintettél a kis útra, ahonnan én indultam. Összenéztünk,… Tovább »