Volt egyszer egy vadász, aki imádta a természetet. Sokat járt ki az osztrák fennsíkra, így egy szép napon megszületett elméjében a Bambi története. Felix Salten méltán ismert meséje előtt, már írt egy másik sikerkönyvet. Igaz, Az egy bécsi prostituált emlékiratai merőben más volt, mint Bambi története, s akkoriban igen nagy port kavart fel.
Felix Salten
Siegmund Salzmann 1868 szeptember 6-án született Budapesten zsidó családba. Ám mielőtt még örülhetnénk e magyar származásnak, a kedélyeket gyorsan le kell hűtenem. Siegmund összesen három hetes volt, mikor a család kivándorolt Bécsbe. Ott ugyanis a zsidóknak teljes jogú állampolgárságot adtak, így a kis család inkább odatelepedett.
Persze ettől még nem lettek gazdagok. Annyira nem, hogy Siegmundnak 16 évesen el kellett hagynia az iskolapadot. Hivatalnoknak állt, hogy meg tudjon élni családjával. A munkája unalmas volt, így Siegmund elkezdett írni verseket, cikkeket, esszéket, amelyeket aztán különböző álnéven küldözgetett az újságokhoz.
Szerényen éldegélt, míg várt a felfedezésére. Aztán találkozott egy színésznővel Ottilie Metzelesszel, akit el is vett feleségül. Ottilie meghozta neki a szerencsét, mert 1902-ben az Emile Zoláról írt nekrológjával sikert aratott Siegmund. Innentől kezdve már csak Felix Salten név alatt publikált, mert felvették a Wiener Allgemeine Zeitunghoz színikritikusnak és a Berliner Morgenpost szerkesztőjeként is dolgozott.
Egy bécsi prostituált élete
Megszületett két gyermeke Paul és Anne-Katherina. Majd megjelent a Josefine Mutzenbacher, Egy bécsi prostituált élete 1906-ban. A könyv óriási botrányt kavart, mert egy prostituált emlékszik vissza benne életére. Egészen a lány 5 éves koráig megy vissza az író, hogy elmesélje, hogyan veszti el az naivságát, hogyan fedezi fel szexualitását, s miként retteg a szifilisztől utolsó éveiben. A könyvet betiltották, de három millió példány így is elkelt belőle világszerte.
Felix persze folytatta az írást. 1910-ben a bécsi polgármesterről írt nekrológjában antiszemita demagógnak nevezte az elhunytat. Nem is aratott kijelentésével nagy sikert. Bár a Fiatal Bécs Körhöz így is csatlakozott (a társaság tagja volt Lehár Ferenc és Karl Kraus is többek közt).
Ezután már főként drámákat és regényeket írt. Nem aratott velük sikert, ezért sokat el is felejtettek közülük. Aztán egy erdei sétán, megszületett elméjében a Bambi története. A könyv 1923-ban jelent meg, Bambi, egy életrajz az erdőből címmel.
A Bambi első kiadása
1925-ben az osztrák PEN elnökének választották, amely tisztséget 1934-ig be is töltötte. A Bambi 1926-ban jelent meg hivatalosan, s Felix pályája csúcsára került vele. Persze sikere nem is volt meglepő, hiszen mindig is sokat volt a természetben, s ezért szemléletesen tudta ábrázolni egy őzike életre nevelését, s a vadászok kegyetlenségeit is (főként, mert ő is vadász volt).
1928-ban lefordították angolra a könyvet, s Thomas Mann annyira lelkes volt tőle, hogy ajánlotta is azt Walt Disney figyelmébe. Ez azonban semmit nem jelentett Felixnek, mert a könyv megfilmesítése jogait eladta egy rendezőnek 1000 dollárért. Tehát hiába lett kasszasiker 1942-ben a Bambi a filmvásznon is, ő abból nem részesült. Persze a mesefilm csak nyomokban tartalmazza az eredeti történetet. Arra azonban jó, hogy valaki megkeresse és elolvassa Salten könyvét.
Disney által ismert Bambi
Az 1930-as évektől Saltennek és családjának egyre nagyobb problémái lettek zsidó származásuk miatt. Nem volt többé biztonságos nekik Ausztria. Hitler 1936-ban betiltotta a Bambit, mert a zsidókkal való bánásmód allegóriájaként értelmezte (ha az eredeti könyvet elolvassa az ember, meg is érti miért), s Saltennek családjával menekülnie kellett.
Így is a Bambi és más írásai betiltása után csak két évvel, 1938-ban költöztek Svájcba, ahol Salten még megírta a Bambi második részét, Bambi gyermekei címmel. Bár Európában akkor már sehol nem vehették könyvét, Amerikában még mindig kelendő volt. Ebből aztán el is éldegélt a család Zürichben egész szépen. Salten soha többé nem mehetett a hőn szeretett osztrák természetbe sétálni így 1945 október 6-án meghalt Zürichben.
Forrás: ng.hu
britannica.com
geschiedenisbeleven.nl
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: