„Forduljon Psmithhez!!! Psmith Majd Segít! Psmith Mindent Elintéz! Önnek Szüksége Lenne Valakire, Aki Eljár Peres Ügyeiben? Valakire, Aki Elintézi Üzleti Ügyeit? Valakire, Aki Sétálni Viszi A Kutyáját?
Valakire, Aki Meggyilkolja Az Ön Nagynénjét? Psmith Elintézi! Bűntény Nem Akadály!”
Pelham Grenville Wodehouse a helyzetkomikumok nagymestere. Magyar íróink közül Rejtő Jenő említhető vele egy lapon. Ők nem találkoztak, viszont Plum – ahogy mindenki hívta őt- megzenésítette Molnár Ferenc Játék a kastélyban című színművét. Életműve 73 év munkáját foglalja össze, amelyben regények, novellák, forgatókönyvek, dalszövegek és zenés színdarabok szerepelnek.
Pelhalm Greenwille Wodehouse jómódú családban született 1881 október 15-én Guilfordban Angliában. Még épphogy totyogott már verselni kezdett. A család a különösen tehetséges gyermeket gyorsan bentlakásos iskolába is küldte. Nem járt sűrűn haza- többször volt vendégségben nagynénjénél inkább- viszont belevetette magát a krikett és a rögbi játékba, bokszolt, újságot szerkesztett, majd 1900-ban megjelent első cikke is, amit az országos Public School Magazine közölt le.
A középiskola után az Oxfordi Egyetemre készült, de apját nyugdíjazták, így kénytelen volt elhelyezkedni a bankszakmában. A szürke és unalmas munka mellett kezdte írni iskolai történeteit. 10 év alatt hat iskolai témájú könyve született és tizenhárom novellája. Ezek mellett jelent meg első átütő sikere a Psmith a pénzvilágban 1910-ben.
Plum újságíróként is tevékenykedett a Globe és a Strand újságnál, ahol részletekben megjelentek novellái is. Fizetése egy idő után annyira megemelkedett, hogy feladta a bankszakmát és átköltözött New Yorkba. Ekkor már Amerika is érdeklődött iránta, így a Saturday Evening Postnak kezdett írni. Rátalált a szerelem is egy egy gyermekes özvegy Ethel Newton személyében.
Wodehouse és Ethel
A pár 1914-ben összeházasodott, közös gyermekük nem lett, mert Plum nem volt termékeny. Viszont nevelt lányát szívből megszerette, s Ethellel 60 éven át éltek együtt boldogan, miközben Plum csillaga magasra emelkedett. Hollywoodnak forgatókönyveket a Broadway színpadára dalszövegeket írt és színműveket dolgozott át. 1923-ban megjelent egyik legismertebb műve a Forduljon Psmith-hez, amelyet több, mint 40 nyelvre fordítottak le a világon már életében.
Plum párhuzamosan dolgozott több írásán is sikerrel, s akkora hírnévre tett szert, hogy 58 éves korára megkapta az Oxfordi Egyetem díszdoktora címet. Szerette Amerikát, de sokat utazott, így 1940-ben Franciaországban tartózkodott mikor a németek megszállták az országot.
Későn kapott észbe, egy barátjával volt éppen úton, mikor elkapták, s táborról-táborra hurcolták. Mikor elérte a hatvanadik évét a németek egy feltétellel engedték szabadon: a propaganda részeként a rádióban kellett felolvasnia írásait – amiket a fogolytáborban írt- s azokat Amerika felé sugároztak.
Bár a fogolytáborban megélt dolgokról mesélt, mégis elfordultak tőle az angolok, s így hazájába nem térhetett vissza. Párizsba utazott nejével, ahol a franciák elfogták hazaárulás vádjával. Hosszas huzavona után ejtette a vádat a brit kormány ellene, de Plum úgy döntött inkább visszamegy Amerikába.
A második világháború után többen németszimpatizánsnak tartották- köztük George Orwell és A. A Milne is írótársai közül-, de így is úgy döntött felveszi az amerikai állampolgárságot. Amerika hamar megbocsátott neki, s Hollywood is tovább foglalkoztatta.
1965-től művei a tévében kerültek feldolgozásra, könyvei továbbra is nagy népszerűségnek örvendtek. Így II. Erzsébet lovaggá ütötte 1975-ben, s a britek végre megbocsátottak neki, ő pedig egy hónappal később február 14-én békében távozott az élők sorában gépelés közben írás közben.
Ma a világon, több helyen Wodehouse Társaság néven ápolják írói hagyatékát. Történeteiben a szereplők keresztül-kasul ismerik egymást, magáról mintázta Psmith és Bertram Wooster alakját. Nem magasröptű, hanem fogyasztható és rendkívül humoros irodalmat hagyott hátra az utókorra. A modern írók közül Douglas Adams és Stephen Fry tartotta és tartja őt példaképének.
Forrás: wodehouse.org
Bognár Mária és Galóczi Tamás Pelhalm Greenwille
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: