Vincent van Gogh szerelmi élete

A nőket vagy szentté avatta, vagy szánta. Sosem volt a szerelemben szerencséje, sokszor utasították vissza, így nem is nősült meg és lett családja. Csak a prostituáltakkal találta meg a hangot igazán. Mondták róla, hogy hiperszexualitással, túlérzékenységgel, erotomániával, epilepsziával és mániás depresszióval küszködött.

Vincent egész életét beárnyékolta egy sötét felhő. Azon a napon született, amikor bátyja meghalt, s ez rányomta létezésére bélyegét. Persze születtek még testvérei később, akik közül Theo, a nála négy évvel fiatalabb öccse lett legfőbb bizalmasa. Így neki mondta el azt is, amikor alig 19 évesen szerelmes lett Caroline Hannebeekbe, egy unokatestvérébe, aki helyette egy másik férfit választott.

Hogy gyorsan feledje bánatát, egy másik vele egy egyidős nő, Eugénie keltette fel figyelmét. A nő azonban csak testérként tekintett rá, így nem tudta megnyerni szívét. Vincent ezek után úgy döntött inkább a prostituáltaknál keres vigaszt. Azok legalább válaszoltak teste kívánságaira, még ha szíve sebeit be nem tapaszthatták.

Kee és fia

Az évek alatt megjárta Angliát, Franciaországot. Majd hazatért, s egy nap meglátogatta frissen megözvegyült unokahúgát Kee Vos-t. Vincent azonnal lángra lobbant, s képeket valamint leveleket kezdett küldözgetni a nőnek. Végül az özvegy apja küldte el őt melegebb éghajlatra azzal az alapos indokkal, hogy el se tudná tartani lányát, hiszen ekkor már csak festett Vincent, de el nem adott semmit.

Egy utolsó karácsony esti látogatást még azért tett a festő. Ekkor döfte szívébe a kést Kee, mert azt mondta neki: „Soha, semmilyen körülmények közt.” Vincent visszatért Párizsba, s szomorú szíve egy másik szomorú szívre talált, kinek tulajdonosa egy Sien Hornik nevű prostituált volt. A nő egy öt éves kislány anyukája volt, s egyúttal várandós, s mivel Vincent nagyon megszánta őt, úgy gondolta segít neki, így összeköltöztek és másfél évig éltek együtt vadházasságban.

Sien

Persze egy idő után Vincent rájött, hogy nem tudja megmenteni a nőt, s elhagyta. Aztán hazament apjához és anyjához, s beleszeretett a szomszéd lányba. A szomszéd „lány” Margot Begemann, 12 évvel volt nála idősebb, de ez különösebben egyiküket sem zavarta. Szerelmesek lettek egymásba, Margot hozzá akart menni, Vincent el akarta venni, de a nő családja nem engedte, s Margot ekkor öngyilkosságot kísérelt meg.

Vincentnek megint tovább kellett állnia, hiszen a családja is megharagudott rá. Nem tudta eltartani saját magát, habár az évek alatt próbálkozott műkereskedőként, könyvárusként, lelkésztanoncként és festőként a siker útjára lépni. Mindenki elfordult tőle, végül csak öccse Theo segített rajta. Pénzt küldött neki, ebből élt ismét Párizs közelében Vincent, mikor megismerkedett egy étterem tulajdonosnővel Agostina Segatorival, aki éttermében kiállította képeit is.

Margot

Románcuk körülbelül fél évig tartott. Aztán a Sárga Ház nevezetű művészlakba megérkezett Paul Gauguin festő, akit Theo öccsén keresztül ismert meg Vincent. Habár a két férfi merőben más nézeteket vallott, úgy gondolták együtt tudnak élni. Hamar kiderült, hogy ez nem lehetséges, mert különböző szemléletük festészetről, életről egyre hevesebb vitákat generált köztük.

Egyesek szerint homoszexuális kapcsolatban is álltak, amire bizonyíték vajmi kevés van. Viszont az tény, hogy 1888 december 23-án Vincent bal fülét levágta (bár egy nemrég napvilágot látott teória szerint Paul Gauguin vágta le neki), s Vincent két nap múlva elmegyógyintézetbe került.

A vita akár lehetett féltékenységi jelenet is, hiszen a levágott fülét Vincent egy Rachel nevű prostituáltnak küldte el egy újságpapírba tekerve. Az újság is leközölte mi történt, s a festőt nemsokára szanatóriumba vitték, ahonnan két hét múlva kiengedték.

Agostina

1889 májusában három hetes eszméletvesztés után jött rá Vincent, hogy tényleg beteg. Bevonult egy Samy Rey nevű elmegyógyintézetbe ahol hihetetlen sebességgel rengeteg képet festett. Képeiből a szeretett nők közül kettőnek is küldött. Margot és Kee kapott tőle festményeket és szívhez szóló leveleket, amelyekben szerelmet vallott nekik.

Habár 1890 májusában kiengedték az intézetből és Arnesba költözött, Vincent nőket ekkor már nem keresett fel. Csak festett és írta leveleit testvérének. Aztán 1890 július 27-én meglőtte magát, vagy más lőtte meg- ez még mindig nem tisztázott. Két nappal később úgy távozott a nagy festő, hogy sosem kapta meg egyetlen általa szeretett nő szerelmét teljesen, sem az elismerést munkásságáért. A sors fintora, hogy mégis egy nő, a sógornője tette őt híressé, halála után…

Forrás: Vincent van Gogh Ik heb een vuur van mij

J. Bonger Theo van Gogh Brief Happiness

képek forrása: artgallery.com

allpainter.com