Lord Byron nemcsak gyönyörű verseket hagyott hátra az utókorra, hanem egy okos kislányt is. Igaz, sosem ismerte meg őt, mert Ada születése után két hónappal örökre távozott annak életéből. Így aztán a költő egyetlen törvényes gyermekét édesanyja kedve szerint nevelhette, aminek meg is lett az eredménye. A kislány a viktoriánus szokásoktól eltérően nem csak bálokra akart járni és férjhez menni, hanem tanulni és fejlődni is.
Augusta Ada Byron 1815 december 10-én született Londonban.
Ada a nyelvekre és a természettudományokra nagyon fogékonynak bizonyult. Igaz, édesanyja is erősen érdeklődött a matematikai iránt, éppen ezért felfogadta tanárnak a londoni egyetem matematikus professzorát, Augustus de Morgant is lánya mellé. Állítólag Ada 12 éves korára már feltalálóként is kipróbálta magát, mikor elhatározta, hogy repülő gépet készít. Nem jött neki össze, de az algebrába beleszeretett.
Egy olyan korban, ahol a tudományokban egyáltalán nem volt helye nőnek, Ada filozófusok, feltalálok és irodalmárok között tanult. Barátai között volt Charles Dickens, Michael Faraday és Charles Weatstone. Később az önképző és informális mozgalomként elhíresült Kékharisnyák egyik alapító tagja is lett. 17 éves korában a sors összehozta Charles Babbage matematikussal és feltalálóval is, aki mentoraként és barátjaként Ada egész életét örökre megváltoztatta.
Babbage feltalálóként a mechanikus gépek gyártásával kísérletezett. Adával számtalan délutánt beszélgettek és számoltak át együtt. Aztán Ada 20 éves korában férjhez ment, szült két fiút és egy lányt, de kapcsolatuk megmaradt. Főként, mert a matematika iránti szeretetük erős köteléknek bizonyult.
Egy nap megkérte a feltaláló őt, hogy fordítsa le egy olasz mérnök, Luigi Menabrea tanulmányát. A nőt annyira magával ragadta Menabrea munkája, hogy nem csak lefordította azt, hanem további ötleteket és számításokat írt hozzá. Így adta át az első elméleti algoritmus szoftver leírását Babbage-nak, amelyet aztán 1843-ban egy természettudományi lapban is publikált. Publikációja kevés figyelmet kapott, így aztán Ada gyermekeivel foglalkozott tovább.
1852-ben méhnyakrákkal diagnosztizálták. A kor szokásai szerint eret vágtak rajta. Nem sokkal később november 27-én 36 évesen – ugyanúgy, mint apja- meghalt. Kérésére Lord Byron mellé temették Notthingamben.
Publikációijáról a mai napig folynak viták. Főként, mert sokan azt állítják a tanulmány Babbage írása volt, Ada csak kiegészítette azt. Akárhogy is, a tanulmányra 1953-ban bukkantak újra. Akkor aztán B. Y. Boyden újrapublikálta, s onnantól kezdve komolyan foglalkoztak vele. 110 évvel később megírták tanulmányából az első számítógépes programot. 1980 óta az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kifejlesztett programozási nyelvének nevét Adáról kapta. Ada Lovelace nők ezreit inspirálta arra, hogy merjenek tudományos pályára lépni. Hiszen édesapja is leírta már: „A nő szíve egy rész az égből.”
Forrás: Joyce Riha Linik- The first computer programmer
Aliaster MacFarlane- Ada Lovelace
