Egyszer azt írta, csípős humorú szelleme leginkább Mr. Bennet alakjában öltött testet. Fiúk közt nőtt fel, így ez nem is olyan meglepő. Hat fiútestvér mellé egyetlen lánytestvére volt, Cassandra. Ők ketten egész életükben szoros kapcsolatot ápoltak és hasonló életutat is jártak be.
Jane Austen 1775 december 16-án született. Anyja három hónapos korában egy dajkához adta, s csak két éves korában vette őt vissza. Jane nem is alakított vele ki szoros kapcsolatot, helyette három évvel idősebb nővéréhez kötődött. Na meg az apjához, akinek óriási könyvtára volt, s Jane ott több, mint 100 könyvet elolvashatott.
Hét éves korában leányiskolába adták, mert nővére ment, s nélküle nem bírt meglenni. Egy év után újra otthon voltak, mert többen súlyos betegek lettek és Mrs. Austen gyorsan cselekedett. Persze később egy másik intézetbe kerültek, ahol Jane franciául tanult, táncórákra járt és örökre megutálta a szigorú tanárokat és a leányiskolákat. Igaz, az is végtelenül untatta, hogy minden lány csak jól férjhez akart menni, miközben romantikus szerelemről fantáziáltak.
Nemsokára el is kezdett írni a realizmus jegyében, s történeteit a családjának olvasta fel. Eső szatírája az angol történelméről szólt. Rajta kívül Cassandra nővére is éles nyelvű verseket írt, s két bátyja James és Henry- Thomas 1789-1790 között egy hetente megjelenő újságot vittek The Loiterer néven. Mégis, ő bizonyult mindjük közül a legtehetségesebbnek. Az egyetlen bökkenő az volt, hogy a gyengébb nemhez tartozott, akiktől nem igazán értékelték meg ez idő tájt az irodalmat.
Apja ennek ellenére támogatta törekvését, így 19 éves korában egy íródossziét adott neki a születésnapjára. Aztán Jane szerelmes lett a szomszéd birtokon lakó ír jogásztanoncba, Tom Lefroyba. Ám mikor a leánykérésre sor került volna, a fiú szülei megtiltották, hogy egy szegény lelkész lányát vegye el feleségül. Tom távozott, Jane soha többé nem látta, de írni kezdte első regényét az Elinor és Marianne-t. Később a cím meg lett változtatva a mindannyiunk által jól ismert: Értelem és érzelemre.
A következő évben már második regényét fejezte be Jane. Az első benyomást apja vitte el egy kiadónak, ahol visszautasították őt. A következő évben egy komoly és gazdag kérője akadt Jane-nak Harris Bigg-Wither személyében. A lány elfogadta az ajánlatot, majd másnap visszakozott, mondván, nem érez vonzalmat, sem szerelmet kérője iránt.
Harmadik kérője Edward Bridges egy barátnője testvére volt, aki szintén jómódot tudott volna biztosítani neki. Állítólag nemet mondott Jane. Aztán Jane apja nyugdíjba vonult, s a család elhagyta Steventont és Bathbe költöztek. Itt találkozott Jane egy fiatal pappal, akivel szerelmesek lettek egymásba, ám szerencsétlenségére a pap meghalt, mielőtt megkérhette volna kezét.
Aztán újra írt, s eladta 1803-ban a Susan kéziratát egy kiadónak 10 fontért. A könyvet nem adták ki, Jane bosszúságára. A tragédiák ezzel még korántsem értek véget életébe, mert 1805-ben váratlanul apja is meghalt, s Jane, Cassandra és anyjuk családról-családra, házról-házra vándoroltak. Mindaddig, amíg egyik bátyja-akit egy gazdag család örökbefogadott- ki nem segítette őket, s végre Jane állandó otthonába költözhetett.
Persze továbbra is írt, s egy idő után Henry bátyja lett az irodalmi ügynöke. Igaz, Jane így is elküldött egy dühös levelet a kiadónak, aki megvette a Susan kéziratát, hogy adják ki a könyvet. A kiadó válaszul azt adta, hogy 10 fontért visszavásárolhatja saját könyvét. Ezek után csak azért is megpróbálkozott egy másik kiadóval testvére közbenjárásával, s 1811 október 30-én megjelent az Értelem és érzelem című könyve anonim, mert az író címsorában csak annyi szerepelt: „Írta Egy Hölgy”.
Két évvel később jött ki Az első benyomás, akkor már Büszkeség és balítélet címen, amelyre csak annyi volt írva: „Az értelem és érzelem szerzőjétől”, miközben már dolgozott A mansfieldi kastélyon. Jane Austen, bár anonim maradt, óriási sikert aratott másodikként megjelenő könyvével. Sajnos A mansfieldi kastély kisebb csalódást keltett a Büszkeség és balítélethez képest az olvasók körében. Jane kedvét ez azonban nem szegte megírta az Emmát, majd a Meggyőző érveket.
Ekkor már Jane egészsége nem volt a legjobb. Mellékveséje nem működött jól. Hiába vitték orvoshoz, gyógyulását reménytelennek ítélték. A mai ismeretek szerint Jane Addison-kórban szenvedett.
Bár egészsége nem volt a legjobb, amíg még bírt írt. Utolsó könyvét A klastrom titkát 1817 januárjában kezdte írni. Négy fejezetet tudott csak elkészíteni, mert állapota aztán nem engedte meg, hogy írhasson. Jane Austen 1817 július 18-án 41 évesen távozott az élők sorából. Testvére Cassandra három évvel később halt meg, de előtte még Jane leveinek nagy részét elégette, hogy védje húga és a vele levelezők magánéletét a kíváncsiskodóktól.
Forrás: David Nokes Jane Austen, A life
Edward Copeland és Juliet McMaster The Cambridge Comapinon to Jane Austen
Claire Tomalin Jane Austen een Leven
