Ha a pénz nem számítana… De sokszor hallottam már ezt! Mennyien vagyunk, akiknek a piszkos anyagiak befolyásolják életük alakulását! Persze kár lenne tagadni, hogyha nem lenne pénzünk, akkor igencsak nehezen tudnánk élni. Mégis, biztos, hogy annyira nagy befolyása van arra a pénznek, hogy mennyire élünk, úgy, ahogyan azt szeretnénk?
A kérdés természetesen részben költői. Naná, hogy kell a pénz, mert anélkül nem lenne fejünk felett fedél, a számlákat sem tudnánk kifizetni, az elnyűtt ruháinkat sem tudnánk lecserélni és enni sem tudnánk. Ennek ellenére sokszor tűnik úgy, hogy kifogásnak is használjuk ahhoz, hogy a komfort zónánkban maradjunk.
Elvégre, a pénz megszabja, mennyit költhetünk a létszükségleteinken kívül más dolgokra.
„Ha a pénz nem számítana, akkor fognám a poggyászom és itt hagynám apád.” – mondja az anya gyermekének, aki küzd egy ellehetetlenedett házasságban, de mivel nincs annyi pénze, hogy el tudjon költözni és a gyereket is elvigye magával, inkább marad. Akkor is, ha a férj iszik és egyébként pont az ő pénztárcájából veszi ki a pénzt ehhez. Kérdem én, akkor tényleg a pénzről van szó, vagy arról, hogy fél megtenni egy döntő lépést?
„Ha a pénz nem számítana, kilépnék a munkahelyemről és valami másban próbálnám ki magam.” – mondja egy harmincas férfi, aki csak beszél arról, amit szeretne, de lehetőségek után már nem kutat. Van néhány átképzési lehetőség, na meg mindenkinek lehetősége van visszaülni az iskolapadba esti tagozatra, s így mellette tud dolgozni is. Persze nem könnyű (saját tapasztalat), de ha valamit tényleg akar az ember, akkor kibírja.
„Ha a pénz nem számítana, akkor világot látnék”. Hát igen, én is nagyon szeretnék eljutni egyszer az életben Erdélybe és New Yorkba is. Mostanában egyre többet lehet hallani olyanokról, akik tényleg nyakukba veszik a világot. Keressünk ilyen történeteket, hátha találunk valami olyan lehetőséget közöttük, amin keresztül mi is (apránként) meg tudjuk valósítani, hogy eljussunk álmaink úti céljához!
„Ha a pénz nem számítana, akkor a világ jobb hely lenne.” Na persze, és ha a csatákat csak a hatalmon lévő emberek vívták volna meg, akkor ki se törtek volna háborúk soha. Valójában nem a pénz, hanem a hatalom iránti vágy hívta elő az emberi kapzsiságot. Már a cserekereskedelem idejében is voltak a világgal gondok…
„Ha a pénz nem számítana, nem kellett volna külföldre költöznöm”. – mondja a fiatal, aki nem tudott itthon dűlőre jutni, s pár év után, inkább elhagyta az országot. Igen, a pénz is benne van döntésében, de ami ennél is fontosabb volt választásában az az, hogy a saját lábára akart állni, s ehhez a pénz csak eszköz. A lehetőségek, a fejlődés hiánya az, ami miatt elmennek itthonról az emberek, s hagyják hátra családjuk.
„ Ha a pénz nem számítana, felvarratnám a mellem, meghosszabbítatnám a hajam, stb.” Valljuk be, van, aki azt hiszi, hogy az ilyen dolgoktól válna jobb ember belőle. Láttam már olyat, aki egész hónapban koplalt, hogy meg tudja valósítani egy efféle vágyát. Mégsem érezte jobban magát utána, csak egy rövid ideig, mert nem az alapproblémát kezeltette (ami ugye az esetek többségében a fejben van ilyenkor).
„Ha a pénz nem számítana, akkor kacsalábon forgó palotám lenne”. Mondja az ifjú háztulajdonos, aki már kétszer adta el a házát, amit magának építetett. Senki nem állítja, hogy egy építkezés nem sikerülhet rosszul (az utóbbi időben két ismerősöm is így járt). De van, aki örülne, ha egy lakása lehetne, nemhogy még házakat építtethetne…
A pénznek eszköznek kellene lennie, nem célnak. Mondom ezt úgy, hogy engem se vet fel a pénz, de nem is rágódom ezen naphosszat. Az anyagias világban persze van helye. Ám bizonyos törekvéseinket, mégsem annak megléte vagy nem léte kellene, hogy meghatározza, én úgy hiszem.
Sétálni egyet a természet lágy ölén nem kerül semmibe. Örülni annak, amink már van és megbecsülni azt, sokkal fontosabb, mint mindig másra, jobbra vágyni. Hogy még sincs így annak egyetlen oka, hogy a pénz körül forog a világ. Változtassunk ezen, s kezdjünk el úgy élni, hogy csak eszköz legyen, ne pedig a (kizárólagos) célunk.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: