Élete ma már tananyag az amerikai iskolákban. Születésnapja nemzeti ünnepnap. A legismertebb baptista lelkész a világon. – Van egy álmom. – mondta. S megvalósította azt az afroamerikaikért. Annak ellenére is, hogy többször letartóztatták, sokan igyekeztek elgáncsolni őt céljai elérése közben, s végül le is lőtték.
Martin Luther King Jr. 1929 január 15-én született. Apja és nagyapja lelkész volt, így ő is követte őket. Alabamában nőtt fel,15 évesen már magánfőiskolára járt, szociológiát tanult, majd a teológia szakon szerzett doktori címet. 1953-ban elvette Coretta Scottot, akitől négy gyermeke született.
1954-től alabamai Montgomeryben lett lelkész. Híveit érték atrocitások, így egy idő után a szegregáció miatti igazságtalanságok ellen muszáj volt felszólalnia gyülekezete előtt. Szónoklatai annyira meggyőzőek voltak, hogy egyre többen kezdték őt hallgatni. Aztán mikor meghallotta mi történt Rosa Parksszal, – mert nem volt hajlandó elkülönülni a buszon a kor szokásai szerint a fehérektől-, kiállt a nyilvánosság elé.
Bojkottot szervezett a nő szabadon bocsátásért, s bár letartóztatták, végül mégis eltörölték a szegregációt a tömegközlekedési eszközökön. Békés módon harcolt társaival, ezért is juthatott előre- bár voltak más szervezetek, mint a Malcolm X vezette afroamerikai muszlim közösség – akik kigúnyolták ezért.
Támadói ellenére, King népszerűsége egyre nőtt. 1963 augusztus 28-án több, mint negyed millió ember előtt mondta el beszédét a polgárjogi törekvéseiről Abraham Lincoln szobra előtt: „Van egy álmom, hogy egy napon Georgia vöröslő dombjain az egykori rabszolgák és az egykori rabszolgatartók fiai le tudnak majd ülni a testvériség asztalához.” Pár nap alatt sajtószenzáció lett beszédéből.
A következő évben kijött az új polgárjogi törvény is, amely a diszkrimináció mindenféle megnyilvánulását tiltotta. A Times az év emberének választotta King-t, Oszlóban megkapta a béke Nobel-díjat. Tovább harcolt a szociális egyenlőtlenségek miatt egészen addig, amíg 1968-ban megölték. S kirobbant minden idők egyik legvéresebb összecsapása fehérek és színes bőrűek közt, amely után végül minden afroamerikai kivívta jogait az amerikai társadalomban.
King békés módszereket részesített előnyben, akárcsak Gandhi. Felszólalásaival fontos dolgokra hívta fel az emberek figyelmét. Bár ma már nincs olyan mértékű diszkrimináció, de hazugság lenne azt állítani, hogy teljes az egyenjogúság minden téren. Így zárásul néhány fontos gondolatát olvassuk el:
Sötétséget sötétséggel elűzni nem lehet, csak a fény teheti azt. A gyűlöletet nem űzi ki a gyűlölet, csak a szeretet teheti azt.
Aki elfogadja a rosszat és nem tesz ellene semmit, az ugyanúgy részt vesz benne, mint az, aki segít elkövetni.
Lépjünk tovább a döntésképtelenségtől a tettekig! Ha nem cselekszünk, belecsúszunk abba a hosszú, sötét és szégyenteljes mélységbe, amely azoknak jár, akiknek befolyásuk van, de nincs bennük együttérzés, akiknek hatalmuk van, de nincs bennük erkölcs, akiknek erejük van, de nem látnak.
Mindenki lehet nagy ember, mert bárki képes másokat szolgálni. A szolgálathoz nem kell egyetemi végzettség. Nem kell hozzá egyeztetni az alanyt az állítmánnyal. Csak hálatelt szív kell hozzá, szeretettől áthatott lélek.
A világon semmi nincs oly veszélyes, mint a nyílt tudatlanság, és a lelkiismeretes ostobaság.
Kommentek