Jókai választása megbotránkoztatta a közvéleményt. Anyja kitagadta, s legjobb barátja Petőfi sem állt vele szóba többé. Kis túlzással az egész világ ellene volt, csak azért, mert egy nála 8 évvel idősebb lányanyába szeretett bele. Az már más kérdés, hogy szíve hölgyéért a fél ország rajongott – hiszen neves színésznő volt-, akkor is, ha egyébként azt mondták róla erkölcstelen életvitelt folytat…
Jókai Mór és Laborfalvi Róza kapcsolata igazán ünnepélyesen indult. Legalábbis a nyilvánosság szemében kettejük szerelmét 1848 március 15-e estéje indította el. A nap eseményeitől felhevült nép ingyen jutott be a Bánk Bán díszelőadására. Jókai Mór –aki egyike volt a márciusi ifjaknak- úgy érezte fel kell mennie a színpadra, hogy pár szót szóljon. Ekkor Róza egy kokárdát tűzött mellére, s tekintetük egybeforrt.
A legenda szerint így kezdődött kapcsolatuk. Viszont egyes források szerint, ők már hamarabb is találkoztak. Volt ugyanis egy család, ahol gyakran megfordult Jókai és Róza is. Éppen ezért, szinte biztos, hogy ismeretségük kezdete hamarabbra tehető. Akárhogy is, a krónikák úgy szólnak, hogy március 15. után Jókait sokszor látták Rózánál. Ő pedig az akkor 13 éves lányát – aki a kor népszerű színészétől Lendvay Mártontól született- mindjárt intézetbe is adta.
Róza ekkor már 31 éves volt, s nem is remélte, hogy egy gyermekkel bárki is akarja majd őt vállalni. Ám a 23 éves Jókai annyira hevesen ostromolta, hogy remény ébredt szívében. Ösztönei nem csalták meg, mert fél év után az író megkérte a kezét, s bár Petőfi nagyon igyekezett lebeszélni barátját elhatározásáról, nem járt sikerrel. Pedig, még odáig is elment, hogy szövetkezett Jókai anyjával és nővérével, hogy elviszik a hős szerelmest Róza lányához, de csak azt érték el, hogy az megszökött a színésznővel és titokban házasodott meg.
Jókai ezzel elvesztette anyját és barátját. Igaz, abban az időben más gondja is akadt a fiatal párnak. Főleg, azután hogy a szabadságharc elbukott, s az írónak menekülnie kellett. Róza bujtatta, s végül azt is elérte Klapka Györgynél, hogy állítson ki férjének egy menlevelet. Megmentette az üldözéstől szerelmét, aztán egy otthont teremtett számára, hogy írhasson, mert hitte: Jókaiból nagy író lesz.
Bíztatta is, hogy ne csak cikkeket és elbeszéléséket írjon, hanem regényt is. Az ő hatására kezdte el írni az Egy magyar nábobot és a Politikai Divatot is. Jó néhány könyvében megörökítette nejét. Meg is érdemelte az, hiszen egész nap írhatott, anélkül, hogy bárki megzavarta volna, hiszen az asszony csendre intette házuk cselédjeit is, mert „az úr ír”. Esténként az elkészült fejezeteket ezért cserébe Jókai neki olvasta fel. Róza pedig kivetett, beletetett, átíratott vele részeket, ha kellett. Pár év múlva a férj anyja is megbékélt az asszonnyal. Olyan szépen gondját viselte fiának, hogy nem lehetett rá panasza, így végre a család egyesülhetett újra.
Persze ahogyan Róza szépsége fakult az idő előrehaladásával, Jókai a fiatalabb nők iránt kezdett érdeklődni. Egy ízben szívét el is rabolta valaki. Történt egyszer, hogy Jókait felkereste egy özvegyasszony, hogy vállalja a gyámságot két gyermeke felett. Róza megtiltotta neki, de az író meglátogatta az özvegyet és gyermekeit. Az egyik gyámságra szoruló egy 18 éves tüdőbeteg lány volt, aki annyira elbájolta az írót, hogy aztán az sokszor tűnt el a „senki szigetére” mindaddig, amíg a lány meg nem halt, s Jókai megírta Az arany embert.
Eztán már nem mozdult el Róza mellől annak 1886-ban bekövetkező haláláig. S bár akadtak gondok házasságukban, mégis Jókai életében hatalmas űr keletkezett neje távozásával. Annyira magányos volt, hogy nevelt lánya és férje Feszty Árpád odaköltözött hozzá egy időre, hogy gondoskodjanak róla. Egy idő után az író aztán belátta, a fiatalokat nem terhelheti magával így utazgatni kezdett. S Róza halála után 13 évvel újra megnősült – egy 20 éves színésznő vett el-, akivel ugyanúgy megbotránkoztatta a közvéleményt, mint annak idején első nejével…
Forrás: Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora
Kommentek