„ Az első szerelemben a lelket jóval a test előtt vesszük el, később a testet ragadjuk el a lélek előtt, és néha a lélekre már egyáltalán nem is kerül sor.” – Ezzel a mondatával gyakorlatilag egész szerelmi életéről lerántotta a leplet Victor Hugo.
A francia romantikus irodalom legnagyobb alakjának magánélete igen kalandos volt. A hűséget inkább csak önmagával szemben ismerte a nőimádó író és költő. Talán az is volt a baj, hogy túl korán nősült meg. Akkor, amikor még csak a gyermeki szerelmet ismerte, s fogalma sem volt arról, milyen két felnőtt lélek szenvedéllyel teli kapcsolata.
Victor Hugo 1802 február 26-án született. Anyja és apja különélt, mivel apja Napóleon hadseregében szolgált, s követte őt, fél Európán át. Így aztán Victor anyjával Párizsban élt és 14 éves korában már megjelent egy verse is. Szülei bíztatták, menjen irodalmi pályára és ő el is indult, ám közben- 17 éves korában- a család egy régi barátjának lányában Adéle Foucherbe beleszeretett.
Adéle
Bár megpróbálták őket elszakítani, Victor gyalogszerrel tette meg iskolája és a lány között lévő utat, mert pénze nem volt. Egy évig minden héten titokban találkozott így szerelmével. Édesanyja ellenezte kapcsolatukat, ezért csak annak halála után másfél évvel házasodtak össze. Ekkor is még csak 20 éves volt Victor, Adéle pedig 19.
A fiatal ara mindjárt a nászéjszakán aztán szembesült Hugo óriási étvágyával. A nászt aznap éjjel kilencszer hálták el. Hamarosan 5 gyermekük született, miközben az író első színdarabjával akkora hatást keltett, hogy a darabot nézők összeverekedtek a nézőtéren. Ünnepelték eszméiért és merész hangvételéért a mindenkori politikai elittel szemben, amit neje egyre nehezebben viselt.
Az sem tett jót neki, hogy sokszor maradt egyedül gyermekeikkel, így nemsokára vigaszt Hugo egy barátjának karjaiban keresett. Az írót sokkolta a dolog, de aztán végül úgy döntött marad nejével, mert imádott gyermekeit nem akarta csonka családban nevelni, s hallgatólagosan megegyeztek Adéle-lal, hogy szeretőt tartanak innentől kezdve. Persze Victor nem maradt sokáig magára, étvágya csillapításához addig is igénybe vette a színésznők és prostituáltak kegyeit. Aztán a Lukrécia Borgia című darabjának egy próbáján feltűnt neki egy sötét szemű szépség.
Juliette Drouet színésznő és kurtizán volt, akit épp más is kitüntetett figyelmével. Ennek ellenére a próbák alatt és a szünetekben Hugo egyre többször próbált a közelébe férkőzni. A mindig magabiztos író vele szemben félénken és távolságtartóan viselkedett, annyira elbűvölte a lány, hogy nem akart hibát véteni. A színésznő nem is talált szavakat arra, hogy egy ilyen híres író szemet vetett rá.
Juliette
Egy nap sikerült őt Victornak hazakísérnie és elcsattant egy csók. Juliette kiadta az útját akkori lovagjának és viszonyba kezdett Hugóval. A lány ezért próbált szakítani régi életmódjával is. Eladogatta az ajándékba kapott ékszereket és ruhákat, ám hamarosan kiderült: 20.000 frank adóssága van – ami háromszor annyi volt, mint a népszerű A párizsi Notre-Dame című könyvéből befolyt bevétele Hugónak- s ezért az író megdöbbenésének hangot is adott.
A nő ekkor búcsúüzenet nélkül elutazott rokonaihoz Normandiába. Victor kétségbeesett, de hamarosan mégis megtudta, hol a van a lány, mert az rájött: nem tud nélküle élni. 50 éves viszonyuk alatt, számtalan megpróbáltatáson átestek persze eztán is. Például mikor Hugót elkezdték üldözni a „kis” Napóleon hívei, Juliette menekítette ki Hugót és családját Franciaországból és Belgiumba vitette.
Elnézte neki azt is, hogy mikor szépsége negyvenes évei vége felé már fakulni kezdett, más, nála fiatalabb nőknél is megfordult a férfi. Az egyikük egy bizonyos Leonie, házas asszony volt, akivel úgy ért végett a viszonya Hugónak, hogy a férj követette az asszonyt és inflagranti találták őket. (Az író elmenekült, a nő viszont börtönbe került és Hugo visszatért Juliette-hez.) Később, mikor már neje elhunyt 1868-ban saját fiának feleségével is viszonyba kezdett. Amolyan revánsféle volt ez, mert az asszony rájött, hogy a férje csalja, s ezért Victor azt mondta, hogy háljon vele…
Persze sok más nő is megfordult nála, egyes források szerint 200 ágyasa volt élete során. Az biztos, hogy habzsolta az életet és imádta a nőket. Ez utóbbit támasztja alá, hogy életrajzírói szerint gyakori volt, hogy egy nap alatt akár három nővel is ágyba bújt: reggel egy fiatal lánnyal, délben egy szépasszonnyal, majd este kedvenc kurtizánjával.
Juliette-hez mindig visszatért és ötven éves viszonyuk alatt csak vele töltött egész éjszakákat. Számtalan verset írt neki és színdarabokat is, amelyekben játszott a nő. Hugo egyszer azt mondta róla: „ő az igazi feleségem.” Így nem is csoda, hogy fogta Juliette kezét halálos ágyán is, de a temetésére nem tudott elmennie 1883-ban, mert annyira meg volt rendülve.
Persze aztán is ágyba bújt más nőkkel, de azok lelke sosem érdekelte őt, csak a testük. Végül az „igazi felesége” után két évvel el is hunyt a világ egyik legnagyobb romantikus írója, utolsó szavai ezek voltak: „Látom… a sötét fényt.” – Talán Juliette fekete szemeit látta utoljára, aki életében 1700 levelet küldött neki. Így már értjük miért is írta ezt Hugo: ” Minél elvakultabb (…) a szenvedély, annál időtállóbb. És akkor a legszívósabb, amikor legkevesebb benne az értelem.”
Források: Murányi Győző Az Óceán-ember
Lady Theodora Davison: Juliette Drouet’s Love-Letters to Victor Hugo
Kommentek