Picivel több, mint egy hét múlva virágokat és édességet kapunk. Azért, mert nőnap lesz és ilyenkor a férfiak megtisztelnek minket egy kis figyelmességgel, elvégre mindig is ez volt a szokás. Azt, hogy ez még nem olyan régi „szokás”, kevesen tudják, mint ahogy azt is, hogy csak 110 éve, 1909 február 28-án ünnepelték a nőnapot legelőször. Akkor sem az egész világon, hanem csak Amerikában, egész pontosan New Yorkban. Na de mi történt ezt megelőzően és aztán?
Az egész úgy kezdődött, hogy 1857 március 8-án a női munkások fellázadtak a munkakörülményeik ellen és sztrájkba kezdtek. A szüfrazsett mozgalmak ez idő tájban már éledeztek és New Yorkban egy ruhagyárban dolgozó nők nagyon kiborultak, a hosszú munkanapok a kevés bér és az egyenlőtlen bánásmód miatt. Ezért utcára vonultak, hogy kevesebb napi munkaórát, jobb fizetést, egyenlő bánásmódot és a szavazójogot követeljenek maguknak. Betelt a pohár az évszázadok óta tartó elnyomás miatt, de hiába, mert nem érték el céljuk még ekkor, a rendőrök szétoszlatták -tettlegesen is- a tüntető csoportot.
Bő ötven évvel később rájuk emlékezve 1908-ban szintén a Nagy Almában 15.000 nő vonult utcára ugyanazért. Akkor már az Amerikai Szocialista Párt „zászlaja” alatt, akik annyit el tudtak érni, hogy a következő évre kijelöltek a nőknek egy napot – ez lett február utolsó vasárnapja, ami 1909-ben február 28-ára esett-, de ettől függetlenül a nők újabb tüntetéseket szerveztek még ugyanebben az évben és a következőben is – amikor már 60.000-re duzzadt a résztvevők száma. 1911-ben aztán már a biztonságos munkakörülményekért is tüntettek, mert a New York-i ruhagyárban 146 nő vesztette életét – a legfiatalabb áldozat 16 éves volt- egy szörnyű tűzben. Tenni kellett valamit, hangosan és erélyesen odacsapni az asztalra, hogy végre normális körülmények között, élhető fizetésért dolgozhassanak a nők.
Hamarosan az európaiak is csatlakoztak a tüntető nőkhöz és Berlinben, Koppenhágában, Londonban is óriási tüntetéseket kezdtek rendezni ugyanazokért a jogokért, amiért 1857-ben tették amerikai elődeik. 17 országból összegyűltek a nők egy nemzetközi konferenciára is, hogy szavazati jogot vívjanak ki maguknak és közben eldöntötték, hogy 1911 március 19-re meghirdetik az első nemzetközi nőnapot. Hat évvel később az orosz nők is megelégelték az éhbérért való robotot és „kenyeret és békét” elnevezéssel tüntetést szerveztek Szentpéterváron. A hetedik napon II. Miklós cár belátta, muszáj lesz megadni a nőknek a szavazati jogot…
Nálunk, Magyarországon egy évvel később fektették le először írásban a női szavazati jog feltételeit. Ehhez képest Angliában 1928-ban, Amerikában csak 1930-ban, Franciaországban 1944-ben, Indiában 1950-ben kapták meg a nők szavazati jogukat. Persze az egyenlő bánásmódért, jobb fizetésért való küzdelem ezzel nem zárult le és a hetvenes években újrakezdődtek a tüntetések. Végül 1977-ben elérték a nők, mindazt, amit akartak (persze fejlődni még mindig van hova) és egységesen megszavazták, hogy március 8-a legyen a nemzetközi nőnap dátuma.
Kommentek