– El akarok költözni.
– Hová?
-Még nem tudom. Csak szeretnék megszökni, fogni a kis batyumat és hátrahagyni mindent.
-De mégis merre indulnál?
-Fogalmam sincs. Csak azt tudom, hogy mennem kell, mert itt nem maradhatok tovább, ennek a helynek és az embereknek ki kell kopnia a szívemből.
-Azt hiszed, ha elmész, akkor elfelejted őt is?
-Már nem látok más megoldást. Hiszen te is tudod, milyen régóta nem vagyok képes elfeledni.
-Magad elől nem szökhetsz meg…
-Nem, persze. De attól félek, hogy így, hogy egy helyen élünk, esélyem sincs arra, hogy elengedjem.
-Sokáig nem is találkoztatok, mégsem felejtetted el.
-Mert ugyanazokat az utcákat rovom, amiket ő is.
-De új életet kezdett…
-Igen, egy darabig nem is láttam és jól voltam. Aztán, mikorra azt hittem vége ennyi volt, megjelent újra előttem.
-Biztos vagy benne, hogy abban az időszakban tényleg nem láttad?
-Már nem, mert valahol olvastam, hogy azt utasítjuk el és nem észleljük, aki nagyon hiányzik nekünk. Emlékszem, láttam árnyakat homályosan, akik rá hasonlítottak. De mindig azt gondoltam csak az elmém játszik velem és a szívem adja rá az ő formáját másokra.
-Igazán nagyon szeretted, akarom mondani, szereted őt. Még mindig.
-Tudod, én azt gondolom már csak egy rögeszme ő nekem semmi más és azért nem felejtettem el, mert nem jött a helyére senki.
-Igen, ez is benne van, meg az is, hogy ez egy nagy szerelem volt. Én látom az arcod a szemed, ha róla beszélsz. Minden mondatod és félmosolyod mögött megbújik.
-Lehet, de ennek nem szabadna már így lennie.
-És erre az a megoldás, hogy elköltözöl?
-Már nincs jobb ötletem.
-Elmondhatnád neki, mit érzel, az nem segítene?
-Megtettem, természetesen nagyon kedvesen elutasított, amit meg is értek.
-Tudod, hogy nem kellesz, mégsem vagy képes őt elengedni…
-Hát ez az! Őrült vagyok! Ezért gondolom azt, hogy mennem kell. Érted?
-Nem vagy őrült, csak a szíved nem képes még elfogadni azt, amit az elméd már tud.
-Lehet. Mindenesetre úgy gondolom, könnyebb lenne, ha nem egy helyen élnénk.
-Szerintem meg attól, hogy elköltöznél és hátrahagynál mindent, a szívedet még magaddal vinnéd…
Kommentek