Mindketten korrepetálásra szorultak matematikából, ez hozta őket össze. Egy tanárpárhoz jártak tanulni, Miklós eltörte a ceruzáját, csak, hogy végre megszólíthassa Fannit. Kevés diákszerelemből lesz olyan mély kötelék, mint, ami kettejüket aztán egész életükre összefűzte. Pedig kapcsolatuk nem volt felhőtlen, ők is elértek egy komoly krízispontot, amiből csak nagyon nehezen lehetett felállni és az elszakadt szeretetköteléküket újrafonni.
Gyarmati Fanni 1912 szeptember 8-án született egy országgyűlési képviselő lányaként. Radnóti korán elvesztette családját, gyámja nevelte. Fanni 14, Radnóti 17 éves volt mikor kapcsolatuk kezdődött. A diákszerelemből felnőtt kapcsolat lett, amelyet 9 évvel később egy augusztusi napon házasságkötésükkel koronáztak meg miután Miklós lediplomázott a szegedi egyetemen.
Az ifjú pár Fanni fizetéséből élt, mert Radnóti alkalmi fordításokat vállalt. Főként az írásnak szentelte magát, műveit egyből Fanni kezébe adta, aki legfőbb kritikusává vált az évek során. Az asszony előbb gyorsírást tanított egy középiskolában, majd francia nyelvet a Színházművészeti Egyetemen. Nagy szegénységben éltek, Miklósnak csak hébe-hóba jelentek meg versei, Fanni mégis hitt benne és tehetségében, ezért minden áldozatot vállalt.
Hatszor lett terhes, de mivel nehéz körülmények közt éltek, a gyermekeket elvetette. Ebben orvos bátyja segítette, mert az abortusz kérelmét rendszerint elutasították a bizottságok. Az sem volt kedvező számukra, hogy Miklós zsidó származású volt. Munkaszolgálatra hívták, sokat szenvedtek, de Miklós írásaiban Fanni megnyugvást talált.
Ez azután is így volt, mikor hazaérkezett a munkaszolgálatról és más múzsák által megihletett verseit olvasta el Fanni. Kapcsolatuk az őszinteségre és a férfi női egyenjogúságra épült, így Miklós nyíltan vállalta mások iránti érzéseit, vágyait neje előtt. Azt sem tagadta, sőt türelmet kért Fannitól, mikor beleszeretett neje egyik legjobb barátnőjébe, Beck Judit festőművészbe. Az érzés viszonzásra talált, amiről persze mindenki tudott, mert Miklós egyáltalán nem bírta magát türtőztetni – ezzel megalázva Fannit-, amire már a pár közös barátai is felhívták figyelmét.
Nyílt kapcsolatuk egyik legdurvább anekdotája, mikor Fanni meglehetősen zilált állapotban találta saját otthonukban Juditot és Miklóst. Ő pedig ahelyett, hogy patáliát rendezett volna, inkább bevonult a konyhába és megfőzte férje kedvenc ételét. Nyelte könnyeit, de azt írta naplójába: „Ha örömet okoz Miknek, örüljön”. – Egy erős és szerető asszony ír csak ilyet, bár erre csak kevesen lennének képesek.
Háromnegyed év keserűség és felajzott élet után a házaspár végül mégis egymás mellett maradt. Miklós megunta Juditot, vagy inkább az őt és hozzáment Major Tamás színművészhez. Fanni csak nehezen fogadta vissza Miklóst szívébe, miközben az újból munkatáborba került. Onnan írta neki szerelméről biztosító leveleit, bár egyes források szerint Juditnak is küldte még onnan szerelmes verseit, miközben az barátként támogatta az egyre jobban kétségbeeső Fannit.
Végül a nyilasok megölték Radnótit, amit Fanni még másfél évig nem akart elhinni. Pozsonyi úti lakásukban maradt és ott élte le egész életét. Sohasem beszélt nyilvánosan Radnótiról és kapcsolatukról, nem jelent meg szoboravatáson sem. Egész életében tanított és gondozta Radnóti hagyatékát, majd 2014-ben 102 évesen távozott az élők sorából.
Halála után jelent meg naplója, amely pontos képet mutat érzéseiről és Radnótihoz fűződő kapcsolatáról. Beck Judit egyetlen hangfelvétele, amelyben Radnótival való kapcsolatáról beszél, szintén csak Fanni halála után jelenhetett meg – Beck Judit kérésére. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni három nemzedéket okított anélkül, hogy beszélt volna diákjainak Radnótival való kapcsolatáról. Alakját és szerelemük mélységét őrzik Radnóti versei, s kettejük naplója, amelyet az utókor újra és újra tanulmányozhat.
Forrás: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni- Napló
Kommentek