Az idők kezdetén matriarchális társadalomban éltünk. Az Isten nőnemű volt, s a nőket, mint életet adót és világra hozót tisztelték. A görög mitológiában Gaia a Föld anyjaként van számon tartva. Uránusz és az ő nászából született Rhea, aki aztán világra hozta és kiszabadította apjuk testéből Zeuszt, Hérát, Hadészt és Poszeidónt. Prométheusz aztán megalkotott minket embereket, földből és sárból. Ezzel egy időre feledésbe is merült a női nem szerepe a világban…
Igaz, az egyiptomi és római kultúrában is tisztelték és ünnepelték az anyaságot. Ám egy idő után a régi hagyományok eltűntek, s helyettük átvette az irányítást a férfiak világa. Így ment ez egészen a 19. század derekáig. Ekkor, Julia Ward Howe jóvoltából ismét előtérbe kerültek az anyák, igaz, akkor az ő szándéka még más volt.
Julia 1819 május 27-én született New Yorkban. Apja bróker volt, anyja költő, így Juliát magántanárok tanítottk, s 7 nyelvet elsajátított. Érdeklődését a filozófia is felkeltette. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy olyan illusztris és komoly írókat is ismert, mint Charles Dickens.
Julia fiatal korától kezdve érdeklődött az iránt, hogyan lehet szabad és független egy nő a 19. században. Így, mielőtt férjhez ment, már publikált esszéket a témában. Miután megházasodott, már csak név nélkül publikált. Főként azért, mert férje egyáltalán nem örült Julia ambícióinak, s azt akarta, hogy „csak” anya és feleség legyen.
Julia
6 gyermekes anyaként és egy boldogtalan házasságban tengette életét. Ezért aztán név nélkül jelent meg 1853-ban első verseskötete a Passion-Flowers. Igaz, ekkor már különélt férjétől, de elválni nem tudott, sem a pénzéhez hozzáférni, csak férje, 1876-ban bekövetkező halálakor. Második kötete a Words for the hour, már boldogtalan házasságáról szólt, így lassan a nagyérdemű számára kiderült, kit is rejt az anonim verseskötet.
1859-ben már Kubába tett utazást, s megismerkedett William Lloyd Garrisonnal, aki ismert aboliconista volt. Julia is támogatta a rabszolgák felszabadítását, de nem tartotta jó ötletnek, hogy egyenlő jogokat kapjanak, más amerikaiakhoz hasonlóan. Ebből aztán levelezés indult meg kettejük közt és végül barátságot kötöttek. Ennek hatására került kapcsolatba Julia A Nők Lapja szerkesztőivel, akikhez később ő is csatlakozott íróként és szerkesztőként.
1861-ben írta meg egyik legismertebb művét, a Battle Hymn of Republic-t, mikor a Polgárháború kitört. Julia ennek hatására elismert lett és a Fehér Házban Abraham Lincoln is fogadta. Innentől kezdve a Szüfrazsettek közé került, s a nők jogaiért harcolt. 1872-ben megírta az Anyák Napja Kiáltványt, amelyben javasolta, hogy ünneppé nyilvánítsák májuk második vasárnapját.
A kiáltványt sok más nyelvre is lefordították. Főként azért, mert Julia pacifistaként, azért (is) akarta ezt a napot törvénybe iktatni, hogy legyen egy nap, amikor a fiaink, lányaink nem halnak meg értelmetlen háborúk és belviszályok közepette. Javaslatát akkor elvetették éss Julia úgy halt meg 1914-ben, hogy azt hitte, nem ért el semmit. Pedig négy évvel később Anna M. Jarvisnak sikerült elérni, hogy az Anyák Napja hivatalos ünnep legyen Amerikában, majd szerte a világon.
Magyarország 1925 óta ünnepli meg az anyákat minden évben (sok országtól eltérően) május első vasárnapján.
Kommentek