Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő. Így volt ez annak idején István királlyal és Mátyás királlyal is. Egyiküknek egy hű feleség, másikjuknak egy anyatigris jutott. Ma már e nőknek köszönhetően ódákat zengnek róluk.
Hugonnai Vilma és Veres Pálné nélkül ma nem tanulhatnánk mi nők egyetemen, s nem gyógyíthatnánk. Ők ketten sokat tettek azért, hogy, ha akarunk, lehetünk tanárok, orvosok, jogászok. Erdős Renéé a huszadik század elején papírra vetette a nők társadalmi szerepvállalásának kérdését. S szószólójává vált sok ezer nőnek, azért, hogy végre megértsék a férfiak, a nőknek is vannak vágyaik, s lehetnek jogaik.
A nő, akinek az államalapítást köszönhetjük
Bajor Gizella keze a hit zálogaként lett felajánlva Istvánnak. Gyakorlatilag a zárda kapujából fordították vissza, hogy a magyar népből keresztény legyen a frigy megkötésével. Akkor már körülöttünk mindenki keresztény volt, így muszáj volt nekünk is beállni a sorba. Ezért II. (Civakodó) Henrik bajor herceg, leánya kezét ajánlották Istvánnak. A legenda szerint Gizella nagyon félt a „barbár” nép vezérétől, így egy Szűz Mária szobor előtt imádkozva talált rá István leendő hitvesére. A politikai okokból megkötetett házasság nagyon jól sikerült. Első látásra egymásba szerettek a fiatalok, s Gizella, István oldalán, hazánk mai formájának létrejöttében fontos szerepet játszott.
Szilágyi Erzsébet
Az anyatigris, aki az igazságos királyunkat trónra emelte
Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet, írással és erővel nemcsak kiszabadította fiát, Mátyást, hanem trónra is emelte. Története ott kezdődik, mikor V. László kivégezteti hites urát és Mátyást őrizetbe vetette. Erzsébet, nem kezdte jajongva a földet verni, hanem mindenhová leveleket írt, hogy segítséget kérjen, s hadsereget szervezzen fia kiszabadítására. 1457-ben V. László már egyezkedni akart, de Erzsébet, inkább megölette. Aztán pénzt költött arra, hogy fiát válasszák meg, s engedje el végre a cseh kormányzó. Így, mikor hazafelé tartott Mátyás, felszólította, hogy vegye el Katalint (a cseh kormányzó lányát), hogy a kormányzó ne gondolhassa meg magát. Mátyás, mint tudjuk megkoronázták, s az anya visszavonulhatott végre. Erzsébet nélkül Mátyás nem hozhatta volna el nekünk egy időre az igazság és a felvirágzás korát.
Az első doktornő
Hugonnai Vilma
Hugonnai Vilma grófi családban született. Mindig érdekelték a természettudományok, de az 1860-as években nők még nem tanulhattak Magyarországon, egyetemen. Ezért férje beleegyezésével Zürichben ment tanulni. 1879-ben orvossá avatták, majd hazatérte után, kérte a doktorátusa elismertetését. Az orvosi kar támogatta, de a Vallás és Közoktatási Minisztérium elutasította. Vilma nem hagyta annyiban a dolgot, letette a szülésznői vizsgát és szülésznőként kezdett dolgozni. Közben megírta tanulmányát, A nők munkaköre címmel. 1895-ben tette lehetővé Magyarország, hogy egy nő is tanulhasson egyetemen. Hősnőnk orvosi oklevele két évvel később lett elismerve. Majd a férfiak elkezdték támadni a nők munkavégzési képességeit. Ezért megírta A nőmozgalom Magyarországon, majd A nő, mint háziorvos könyvet. Egész életét az egészségvédelemre tette fel.
Erdős Renée
Az első írónő, aki költészetéből fent tudta tartani magát
Erdős Renéé a 20. század elején az emancipációt hirdette. Érzékletesen és hűen leírta, milyen fontos is egy nőnek nem csak a lelki, hanem a testi szerelem is. A húszas évekre ünnepelt írónő lett regényeinek köszönhetően, így egy villát is vehetett magának a műveiből származó pénzből. Adyt kimozdította írói válságából, sőt, a ma ismert Ady költészet felé terelte írótársát. Senki nem foglalkozott annyit a női problémákkal, mint ő. Írt a nők társadalmi szerepéről, a házassághoz való hozzáállásukról, a szexuális életükről. A magyarországi női egyenjogúság, az önfenntartó, erős és érzéki nő megformálója lett. A magyar irodalom számos kiemelkedő férfi írója a lába előtt hevert.
Veres Pálné
A magyar nőnevelés úttörője
Veres Pálné, született Beniczky Hermin autodidakta módon tanult politikát, magyar irodalmat, természettudományt. Azért, mert akkoriban még nem volt iskola, ahol nők is tanulhattak volna. Miután férjhez ment, s megszülte lányát, ezt a helyzetet tarthatatlannak érezte. Ezért megírta a Felhívás a nőkhöz, majd a Buzdító szózat kiáltványát, amely Jókai, Hon című lapjában jelent meg. E két írása hatására megalakult az Országos Nőképző Egyesület, ahol Hermin az elnök, míg Teleki Sándorné alelnök lett. Így Hermin elérte, hogy 1896 október 17-én megnyíljon az első magyar felsőbb leányiskola. A következő évben már internátusa is nyílt az iskolának. Az első magyar nőképző iskola híre akkora volt, hogy Erzsébet királynő háromszor is meglátogatta.
Kommentek