Grace Kelly története tündérmesébe illő. A család által csak „kis vakarékként” nevezett kislányból előbb filmsztár, majd hercegnő lett. A férfiak a lába előtt hevertek, a nők irigyelték. Grace Kelly nem csupán gyönyörű volt, hanem tehetséges színésznő is.
Gracia Patricia Kelly 1929 november 12-én született. Édesapja háromszoros olimpiai bajnok volt, aki önerőből érte el, hogy egy hatalmas gyár vezetője is lett. Édesanyja az első női edző volt, aki atlétikát oktatott a Philadelphiai Egyetemen. A kicsi Grace-nek volt honnan örökölnie kitartását és erejét.
Édesapja azt mondta neki: „Semmiért cserébe semmit kapsz. Mindenért meg kell dolgozni, munkával, kitartással, becsülettel.” Mégsem gondolta, hogy a sportos családban kakukktojásnak számító kicsi, vékony lányból bármi lehet. Grace-nek sikerült is meglepetést okoznia családjának, mikor bejelentette színésznő lesz. Mindenki csak legyintett rá, ám ő elindult New Yorkba, s beiratkozott egy drámaiskolába.
Mivel nem támogatták, modellmunkákat vállalt, s hamarosan a Redbook és Cosmopolitan címlapjára került. Mikor elvégezte az iskolát, a Broadway színpadán próbált szerencsét. Hamar kiderült, oda nem való, szépsége, eleganciája filmre kívánkozik. Első filmjében Gary Cooper oldalán tűnt fel 1951-ben, aki bele is habarodott a jéghidegnek tűnő, de érzéki lányba.
1953-ban a Mogamboban Clark Gable és Ava Gardnerrel játszott együtt. Clarkkal egészen közelről megismerték egymást, amit úgy kommentált Grace egy lapnak: „Mi mást tehet az ember lánya, ha egyedül van egy sátorban Afrika közepén Clark Gable-el?”
Aztán A Vidéki lányban nyújtott alakításáért megkapta a legjobb mellékszereplőnőnek járó Oscar-díjat is. Ekkor már felfigyelt rá a borzongatás nagymestere, Alfred Hitchcock is, aki onnantól kezdve legszívesebben minden filmjében Grace-t szerepeltette volna.
A „tökéletes szőke szépségért” rajongott a filmvilág majd minden férfija. A Hátsó Ablak, a Gyilkosság telefonhívásra, a Fogjunk tolvajt című filmekben aztán azt is bizonyította, a horror műfajában is tud meggyőző alakítást nyújtani. Molnár Ferenc, A hattyú című drámájának filmváltozatában megkapta a főszerepet. E film forgatási helyszínéül Franciaország szolgált, s ennek köszönhetően találkozott III. Rainier monacói herceggel.
A fiatalok egymásban szerettek, s Grace hátrahagyta Hollywoodot, a sztáréletet és óriási csinnadratta közepette hozzáment a herceghez. A MGM kapta meg az esküvő közvetítésének jogát, s a világon mindenhol azt nézték, hogyan megy az akkor 27 éves Grace férjhez. Ez volt az utolsó film, amit megnézhettek a monacóiak Grace szereplésével, mert az összes többit a férj betiltatta. Onnantól kezdve a hercegnővé avanzsáló Grace, csak háttérszereplő lehetett.
Házasságukból három gyermekük született. Grace-t közben azért még próbálták visszacsábítani a filmek világába. Hitchcock a Marnie főszerepére kérte fel 1963-ban. Grace örömmel elfogadta a felkérést, de Monaco népe nem akarta látni hercegnőjét Sean Connery-vel flörtölni, így Charles de Gaulle és a herceg heves tiltakozására, végül Grace visszaadta a szerepet.
Egyes források szerint innentől kezdve Grace depresszióba zuhant. Ráadásul férje sem foglalkozott vele túl sokat, s felmerült az is, hogy más nőknél keresi a boldogságot. A hetvenes években Grace fel is keresett egy ügyvédet, hogy hova kerülnének a gyerekek, ha válást kezdeményezne. Mikor kiderült a házassági szerződésük miatt, minden felügyelet a herceget illetné, végül maradt imádott gyermekeivel.
Soha nem írtak róla semmi rosszat. Sőt, ő segített az 56-os menekültjeinknek is, így Ausztriától egy kitüntetést kapott. Egyik utolsó életrajzi könyvírója szerint egy nála 20 évvel fiatalabb magyar származású rendezővel volt kapcsolata az utolsó években. Persze az, hogy ez csak plátói, vagy valódi szerelmi viszony volt, már sohasem fogjuk megtudni.
Annyi bizonyos, hogy Grace túl korán, 52 évesen halt meg. Mikor legkisebb lányával autózott a Cote d’Azure-n agyvérzést kapott, s baleset érte őket. Lánya, könnyebb sérülésekkel megúszta, de Grace egy napig kómában feküdt. Majd 1982 szeptember 13-án távozott az élők sorából a huszadik század egyik legszebb nője.
Kommentek