Karinthy Frigyes születésnapja a magyar humor napja is. Nem véletlen kötik össze e két dátumot, hiszen Karinthy a magyar irodalom humoristája volt. Akkor is, ha tulajdonképpen írásai mögött egy sor filozófiai eszmerendszer húzódott. Az emberi gyarlóságot úgy ágyazta be mondanivalójába, hogy senki sem vette észre – vagy csak késve-, hogy bírálatot kapott. Nem is lett belőle sértődés, pedig az Így írtok ti című kötete kapcsán írótársai megtehették volna. Nem tették, sőt, egy idő után már kiváltságos helyzetben lévőnek érezték magukat, ha „Frici” a tolla hegyére tűzte őket. Igaz, Karinthy stílusukat vette górcső alá, nem személyüket. Realista módon közelítette meg műveiket, nem személyeskedett.
Az 1887 június 25-én született író apja egyébként a Magyar Filozofikus Társaság egyik alapító tagja volt. A kis Frici egész gyermekkorát neves írók és filozófusok között töltötte. Anyját korán elvesztette, helyébe nővérei léptek. Frici az írásban találta meg önmagát, s mire 15 éves lett, már a Magyar Képes Világ közölte le folytatásban első regényét.
Bár sok minden érdekelte, mégsem volt kimondottan jó tanuló. Elég gyengén érettségizett, talán azért is, mert annyi minden érdekelte, hogy nem tudta eldönteni, hogy melyik szakra iratkozzon be az egyetemre. Végül a matematika-fizika és az irodalom-történelem szakra egyszerre jelentkezett. Egyiket sem fejezte be, mert már 1906-ban Az Újság közölte le írásait.
Az egyetemen töltött idő azért adott neki egy életre szóló barátságot. Kosztolányi Dezsővel való találkozása egész életére meghatározónak bizonyult. Annyira, hogy sokszor keverték őket össze. Szinte egyszerre is kerültek be a Nyugat írói közé.
Karinthy aztán szerelmes lett egy férjes asszonyba Judik Etelbe, akit két év múlva meg is szöktetett férjétől. Berlinbe mentek, közben megjelent az Első hó verseskötete, majd a következő évben házasságot kötött a szeretett nővel. A szerelem megihlette, sorra születtek jobbnál-jobb művei. A Ballada a néma férfiakról novelláskötete, a Görbe tükör humoreszkgyűjteménye, és az Így írtok ti.
Ez utóbbi formabontó, s abszurd hangvételével, egyúttal új műfajt is nyitott az irodalomban. A szatíra új megközelítésbe került általa, s a szavaink is új értelmet kaptak. 1914-ben aztán megszületett fia Gábor, majd kitört a háború, amit Karinthy pacifista írások garmadájával próbált ellensúlyozni. 1916-ban aztán a társadalom egyes tagjairól is bírálatot mondott a mindenki által ismert és szeretett Tanár úr kérem című könyvében.
Hölgykoszorúban
1918-ban, mire vége lett a háborúnak, s fellélegezhetett volna, imádott nejét elvitte a spanyolnátha. Karinthy mély fájdalmát úgy fogalmazta meg, hogy abból aztán beteljesítő jóslat is lett. „ Úgy érzem agyamban daganat képződött.” Bánatát a politikába fojtotta, s jobbról is balról is ítéletet mondott. Nem is értékelték akkortájt a politikusok őt, de ezzel ő nem foglalkozott.
Főként azért nem, mert egy évvel később, egy másik férjes asszony keltette fel figyelmét. Böhm Aranka – az akkori femme fatale megtestesítője- annyira megbabonázta, hogy őt is megszöktette férjétől. A romantikus eset után, s miután Aranka megkapta a válási papírokat, összeházasodtak. Mindketten vittek egy-egy gyermeket a házasságukba. Majd megszületett közös gyermekük Ferenc is, innen a mondása Karinthynak: „A te gyereked meg az én gyerekem üti a mi gyerekünket.”
Aranka kapós asszony volt, sok férfi imádta őt, nyíltan. Meg is csalta számtalanszor Karinthyt, aki ezt bár tudta, mégsem csinált belőle nagy ügyet. Lehet azért sem, mert komolyan mondta: „Férfi és nő. Hogyan is érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar- a férfi a nőt- a nő a férfit.” Bár az is lehet, hogy ő sem volt a hűség mintaszobra, talán ezért sem vette annyira rossz néven. Ugyanis egy időben azt mondták, hogy szerelmi háromszögben élt Kosztolányival és feleségével.
Kosztolányi Dezsővel
Az biztos, hogy komolyabb kérdések is foglalkoztatták annál, mit csinál neje. Elsőként kritizálta Hitlert, Mussolinit, Sztálint, mélyen bántotta a szétszaggatott ország, s az, ami történt a világban. El is ment egy Zeppelin utazásra, élénken érdeklődött az új technikai vívmányokban rejlő lehetőségek felől. Aztán beteg lett, s bár Aranka orvosként végzett, nem tűntek fel neki férje rosszullétei. Lefoglalták a férfiak, meg az adósságok, amiket ketten sem tudtak kifizetni. Pedig baj volt, mert először csak folyton zúgott Karinthy füle, majd szédülések következtek.
Romlott a látása és mire eljutott odáig, hogy felismerje, nagy baj van vele, már alig látott. Bécsben kiderült agytumora van, de műtétre nem volt pénze. Szerencsére barátai gyűjtésbe kezdtek és néhány jótékony, tehetős ember révén, Svédországban egy neves orvos megműtötte őt. A lábadozásai időszakban megírta az Utazás a koponyám körül című nem mindennapi alkotását, visszanyerte látását, egy új lexikon írására készült. Aztán meghalt Kosztolányi és Karinthy összetört. Nehezen dolgozta fel a tragédiát, minden összedőlni látszott.
A munkába temetkezett és két évig úgy tűnt a műtét sikeres volt, élhet békében. Aztán hirtelen meghalt 1938 augusztusában. Nagyon előrelátóan ránk hagyta már előre Mennyei riportját, hogy tudjuk, hogyan kelt át a túlpartra…
Kommentek