Méregkeverő és a középkor legbotrányosabb életű végzet asszonya? Vagy csak az intrikák és a politikai taktikázás áldozata? Az biztos, hogy nem sokan büszkélkedhettek vele, hogy egy pápa az apjuk. Igaz, Rodrigo Borgia lánya születésekor még „csak” bíboros volt, s rajta kívül még két fiút is nemzett. S gyermekeit, sőt szeretőit is nyíltan vállalta.
Lucrezia Borgia 1480 április 18-án született. Apja először apácának szánta. A kislány mivel a pápai Kúriában nevelték hat nyelven beszélt, írt és olvasott 16 éves korára. Ezen kívül szépségének híre is gyorsan ismertté tette. Így mikor apja VI. Sándor néven pápa lett, fontos szerepet kapott a törekvéseiben.
Mindössze 13 éves volt, mikor férjhez adták a milánói herceg udvarához tartozó Storfza család fejének törvénytelen fiúgyermekéhez. A frigy azonban egy idő után már nem volt kívánatos a pápa számára. Főleg azért, mert a házasságot követő évben kirobbant itáliai háborúkban elvesztette a család a befolyását. Más szövetségesre volt szüksége. Így a Storfza fiút impotenciával vádolta meg, s elválasztották Lucreziától.
Az senkit sem zavart, hogy egyébként a lány már hat hónapos terhes volt. S azt terjesztették róla, hogy a pápa különös hirtelenséggel meghalt követe az apa, vagy, ami még rosszabb, a hadvezérré váló Cesare Borgia, azaz tulajdon bátyja.
Akárhogy is, az biztos, hogy az elválasztás után három hónappal már újra férjhez is adták. Ezúttal a nápolyi uralkodó fiához Aragóniai Alfonsóhoz a még mindig csak 17 éves lányt. A gyermeket még titokban meg tudta szülni, s az három év múlva gyenge egészségi állapota miatt elhunyt. A krónikák szerint Lucrezia következő házasságából szerelem lett. Szült egy fiút, de testvére katonái egy nap férjét megtámadták sétálás közben.
A kard okozta sérülések nem bizonyultak halálosnak, így négy nap múlva megfojtották Alfonsót az ágyában.
Sokáig nem gyászolhatta őt sem Lucrezia, apja már adta is számára a harmadik férjet. Valósággal hozzákényszerítették a ferrarai herceghez, Alfonso d’ Este-hez. Közben a cseppet sem hithű katolikus pápa orgiákra is meghívta saját lányát is a pápai palotába. Ebből kerekedett aztán az a pletyka, hogy nem csak tulajdon bátyjával, hanem apjával is hált…
Persze ennek az életvitelnek meg volt az ára és a pápa hamarosan elhunyt. Lucrezia harmadik férjének hat gyermeket szült, s felvirágoztatta az itáliai udvarházat. Ő vezette be a társaságba Tizianót és Pietro Bembo költőt – aki állítólag szeretője is volt egy időben. Aztán megözvegyült, s onnantól kezdve egyedül irányította több ezer hektáros földjeit. Nehezen, de lemosta magáról még életében az apja és testvére okozta szennyt.
Mikor 39 évesen elhunyt, már köztiszteletnek örvendett. De az intrikák nem hagyták el holtában sem, sőt tovább gyűrűztek.
Az sem segített, hogy Victor Hugo is írt az ő nevével egy méregkeverő, gyilkos némberről egy drámát. S azt aztán fel is dolgozták operának. Az irodalomba és a zenébe olyan mélyen beágyazta magát az a hit, hogy Lucrezia egy romlott nőszemély, hogy az sem hat meg senkit, hogy néhány éve elkezdték a történészek a rehabilitációját. S kiderítették, hogy valóban csak intrikák áldozata lett. Semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy valaha vérfertőző viszonyt folytatott volna, s sorra ölte szeretőit. Csak apja és testvére politikai ambícióinak esett áldozatul.
