Félhomály uralkodott a fogadóban, mikor Daniel Defoe belépett. Rögtön felkeltette a figyelmét, egy tagbaszakadt férfi, aki csak tengerész lehetett. Odament hozzá, bemutatkoztak egymásnak, majd Alexander Selkirk elkezdett mesélni. Arról, hogyan élt meg egy négy év és négy hónapig tartó elzártságot a külvilágtól egy lakatlan szigeten.
Selkirk 1676-ban született egy cipész hetedik gyermekeként Skóciában. Nem is maradt rá soha ideje szüleinek, így mint a legtöbb gyerek ő is csínytevésekkel próbálta felhívni magára az emberek figyelmét. Ez odáig fajult, hogy 19 éves korára már az egyházi bíróságra is beidézték, valamilyen botrányos cselekedete miatt. A tárgyaláson Alexander azonban nem jelent meg, mert kihajózott inkább a tengerre, mint hogy kérdőre vonják és megbüntessék.
Abban az időszakban rengeteg kalózexpedíció zajlott a világon. Főként azért, mert Spanyolország és az Egyesült Királyság hadban állt egymással. Gyakorlatilag az uralkodó felhatalmazta flottáit, hogy rabolják- és/vagy lőjék ki a spanyol hajókat. Egy ilyen társaságban otthon érezhette magát a mindig is problémás Selkirk, minden bizonnyal.
1703-ban aztán a Cinique Ports nevű hajón szolgált, amely Chile felé tartott. A hajó útja során több spanyol ellenséggel is csatázott, jócskán akadt rajta javításra váró rész. Ez az, ami szöget ütött Selkirk fejében is, s ezt közölte Dampier kapitánnyal is. Az először szelíd javaslatból a kapitány elutasító magatartása után, szóváltás kerekedett, ami az engedetlenségig fajult, ezért Selkirk ki lett rakva a mai Robinson Crusoe szigetre.
Hamarosan meg is bánta keresetlen szavait, mert nem volt rajta kívül ott egy teremtett lélek sem. Ennivalója sem volt fejedelmi, csak bogyókat és banánt tudott csemegézni. Később felfedezte, hogy vannak kecskék is ott, így elkezdett rájuk vadászni. Egy év után már kecskebőrbe öltözve élt, mikor megjelent egy hajó a sziget mellett. Öröme azonban hamar ijedtséggé változott, mikor meglátta a felségjelet. Spanyolok voltak a fedélzeten, így kénytelen-kelletlen hősünk inkább elbújt, mint hogy eléjük futott volna. Egy nappal később a távolodó hajó kontúrjait figyelte.
Még két évnek kellett eltelnie, mire újra egy hajót vett észre a messzeségben. Ismét nem volt szerencséje, mert megint csak spanyolok jártak arra, akikkel még mindig nem szeretett volna tárgyalni. Csak harmadjára szegődött mellé a szerencse. A már-már vademberré váló Selkirk szeme előtt megjelent a horizonton a Duke nevű brit hajó, s vele Woodes Roger kapitány.
Hősünk végre megmenekült, s hamarosan azt is megtudta, hogy igaza volt a Cinique Port állapotát illetően. Ugyanis azután két héttel, hogy kitették őt a lakatlan szigetre, elsüllyedt a hajó. Alig páran – csak a kapitány és hét embere- élték túl a szerencsétlenséget, de azok sem jártak jól, mert Peruban kerültek fogságba…
Ezzel a tudással felvértezve aztán Selkirk nyugtázta, hogy ösztönei nem csalták meg. S hamarosan az is kiderült négy év alatt semmit sem felejtett el abból, amit tengerészként már megtanult. Roger kapitány mellett szolgált, s az egy idő után annyira meg volt vele elégedve, hogy megtette egy elrabolt spanyol hajó kapitányává. Aztán Woodes megírta az Utazás a világ körül című könyvét, amiben röviden kitér Selkirk történetére is, s amelyet elolvasott Daniel Defoe is.
Ekkoriban Alexander már egész jól fizető állással büszkélkedhetett a tengerészetnél. Már csak az hiányzott, hogy végre megállapodjon. Erre azonban nyughatatlan természete nem volt alkalmas, mert ahelyett, hogy boldogan élt volna, inkább megszöktetett egy 16 éves fejőlányt, s Londonba ment vele. Ám kevesebb, mint egy év múlva szülővárosában a Royal Smith kapitányaként jelent meg újra, s elvett egy özvegy fogadósasszonyt.
Arája fogadójában találkozott Defoe-val. S miután elmesélte történetét vízre szállt újra. 1721-ben halt meg sárgalázban hadnagyként, 45 éves korában. S bár már 1719-ben megjelent Daniel Defoe könyve, ő azt sosem olvasta.
Nem tudhatta meg, hogy az író kiszínesítette történetét, s regényesebbé tette azt. Ez persze nem baj, sőt, nekünk könyvszeretőknek kifejezetten jó. Mert a hajótörött Robinson Crusoe kalandos élete egy lakatlan szigeten, már több, mint 300 éve ejti rabul olvasóit.
