Az esti rituálé részeként a szolgálólány elkezdte a fésülést. De fáradt volt már, nem tudott eléggé figyelni, így meghúzta Erzsébet haját. Az asszony indulatból megütötte, a lány arcáról vér serkent, amely kezére tapadt. – Ostoba lány! – mondta, majd mikor letörölte kezéről a vért, úgy látta kisimultak a ráncok rajta…
Báthory Erzsébet hamar rájött, hogy csak a fiatal kislány vére lehetett az oka üdébb megjelenésének. A fiatalság forrásának kútjához talált, s inni akart belőle. Elkezdte hát leölni a szüzeket, hogy vérükben megfürödve, örökké fiatal maradjon.
Vajon lelke mélyén tudta, tettéért, egy nap meglakol?
A legenda legalábbis így szól, amit mind ismerünk. Báthory Erzsébet a vérszomjas, szüzeket kínzó és ölő asszonyként vonult be a világtörténelemben. Bár erre nincs sok bizonyíték, mert a korabeli vádakban szó sem volt vérben fürdésről. Főleg azért, mert az lehetetlen. Hiszen a vér gyorsan megalvad. Tehát fürdésre alkalmatlan.
Az 1560. augusztus 7-én született lány élete kezdetén senki nem gondolta, milyen csúfos véget fog érni. Ellenkezőleg! A nemesi családban nevelkedő Erzsébetre jó házasság várt, még a török megszállás alá tartozó Magyarországon is. 15 évesen hozzáadták Nádasdy grófhoz, egy igazán jó partihoz. A megannyi földbirtok felett rendelkező ifjúval egészen jó házassága volt, az évek során öt gyermekük született, akik közül hárman megérték a felnőttkort.
Nádasdy Ferenc
A dolog szépséghibája csak annyi volt, hogy Nádasdy gróf a fekete bég néven vonult ki a világból. Kezéhez ártatlanok vére tapadt, ami a valóságban azt jelentette, nem kegyelmezett az ellenségnek és környezetének, asszony és gyermek, egyre ment nála. Legalábbis ezt mondták róla ellenségei, s ez terjedt el róla.
Így mikor elesett a csatatéren, Erzsébet egy ilyen ember özvegyévé vált.
Magára maradt, de ahelyett, hogy összeomlott volna a gyász és a megbélyegzés terhe alatt, kemény kézzel és jól irányította uradalmát tovább. Gyermekeit kiházasította, a megesett asszonyokon, betegeken segített. Gyógynövényekből készült főzetekkel gyógyította a rászorulókat.
Arra nem számított, hogy a boszorkányüldözések korában, az, hogy valaki képes gyógyítani és új dolgokat kipróbálni, az boszorkányságnak tűnhet. Így mikor egy nap megütötte egy cselédjét (mint annyian mások is ebben az időben) a dologból botrány lett. Bíróság elé citálták. S ő nem tudta mire vélni a képtelen vádakat, amivel illették.
Aztán gyorsan kiderült, ellenségének Thurzó nádornak köszönheti az ő letartóztatását. A férfinak már évek óta fájt a foga Erzsébet birtokaira. Így kapóra jött neki néhány elégedetlen és hajlítható cseléd, akik azt állították őket és társaikat Erzsébet bántalmazta, csalánba fürdette és vérét ontotta.
Thurzó nádor
Olyan meggyőzőek voltak, hogy bár Erzsébet kategorikusan tagadta a vádakat, de Thurzó az állítólagos tanúk kínzásától sem riadt vissza, hogy alátámassza egyre súlyosabbá váló vádjait.
Terve olyan jól sikerült, hogy Báthoryt élve 1610-ben befalazták. Egyetlen apró lyukon lökték be neki az ételt. A napfényt soha többé nem láthatta. A pere egyre csak húzódott. Igaz, egyre több tanút állított elő a nádor, akik a kínzások hatására egyre borzalmasabb tetteket vallottak be az asszonyról.
Mivel végleges ítélet sosem született róla, II. Mátyás király többször próbálta felvetni, hogy legyen új tárgyalása Erzsébetnek, a dolog mindig meghiúsult. Thurzó abban bízott az élve befalazás hatására az asszony megőrül és meghal, előbb vagy utóbb.
Ehhez képest Báthory sokáig kitartott, és teljesen tiszta maradt elméje. De persze a rendkívül rossz körülmények közt eltöltött időt megsínylette, s 1614-ben elhunyt. S utána minden vagyona vejei és a nádor kezébe került.
Csejte vára
El is tűnt a köztudatból, s csak 100 évvel később merült fel újra neve. Könyveket kezdtek írni róla, amelyekben már tényként lett leírva, hogy szüzek vérét oltotta ki tébolyult vágyában, hogy fiatal maradjon örökké. Hozzá is tapadt Báthory Erzsébet nevéhez ez a kép és már senki sem moshatja le róla. Főként azóta nem, hogy Mikszáth Kálmán is megírta szörnyű tetteiről Csejte vára és asszonya című regényét, amelynek háromnegyede természetesen csak kitaláció és korabeli mendemondák alapján készült.
Bár mostanában próbálják rehabilitálni Erzsébetet, s állítják politikai okai voltak meghurcolásának, ez alig valakit érdekel. Persze a történelmünkön változtatnának a tények, de 470 év távlatából már aligha derül ki a teljes igazság. Így marad leghírhedtebb asszony a magyarok közt Erzsébet, aki minden áron, azaz több száz fiatal lány élete árán akart fiatal maradni. Hogy ez aztán köszönőviszonyban van-e vagy sem a valósággal, az mindenki döntse el maga.
Kommentek