{"version":"1.0","provider_name":"Minden, ami a felsz\u00edn alatt rejt\u0151zik","provider_url":"https:\/\/mystique.cafeblog.hu","author_name":"Boseeka","author_url":"https:\/\/mystique.cafeblog.hu\/author\/boseeka\/","title":"N\u0151i \u00e1br\u00e1ndok","html":"<p><a href=\"https:\/\/mystique.cafeblog.hu\/files\/2014\/07\/Miscellaneous_9999388.jpg\"><img class=\"aligncenter size-large wp-image-5604121\" src=\"https:\/\/mystique.cafeblog.hu\/files\/2014\/07\/Miscellaneous_9999388-600x450.jpg\" alt=\"Miscellaneous_9999388\" width=\"600\" height=\"450\" \/><\/a> Nek\u00fcnk n\u0151knek megvan az a k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk, hogy a v\u00e9gletekig tudjuk magunkat \u00e1m\u00edtani. Hitegetj\u00fck magunkat azzal, hogy tudjuk, mit akarunk, kit szeretn\u00e9nk szeretni \u00e9s milyen \u00e9letre v\u00e1gyunk. \u00c1lmokat kerget\u00fcnk, nevets\u00e9ges elk\u00e9pzel\u00e9sekbe ringat\u00f3zunk, mert a rideg val\u00f3s\u00e1g, nem el\u00e9g\u00edti ki r\u00f3zsasz\u00edn k\u00f6dben leledz\u0151 mivoltunkat. \u00c1m\u00edt\u00e1sunk oka persze sok minden lehet. Legal\u00e1bb annyira kereshet\u0151 gyermekkori traum\u00e1kban, mint abban, hogy t\u00fal sok cukorm\u00e1zzal le\u00f6nt\u00f6tt filmet n\u00e9z\u00fcnk vagy k\u00f6nyvet olvasunk. Nem szeretj\u00fck l\u00e1tni \u00e9s tudom\u00e1sul venni a val\u00f3s\u00e1got. Nem akarjuk elhinni, hogy nem lehet olyan minden, amilyennek mi azt v\u00e1rjuk. Ez\u00e9rt ide\u00e1lokat kerget\u00fcnk, amit k\u00e9s\u0151bb nyilv\u00e1nval\u00f3an megb\u00e1nunk.<\/p>\r\n<p>H\u00e1ny olyan n\u0151t ismer\u00fcnk, aki panaszkodik aktu\u00e1lis p\u00e1rj\u00e1ra? H\u00e1nyszor hallgattuk v\u00e9gig ugyanazt az elkeseredett monol\u00f3got bar\u00e1tn\u0151nkt\u0151l, ami arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy bar\u00e1tja nem felel meg neki, \u00fagy ahogy van? Ha maga Casanova a p\u00e1rja, akkor az a baj. Hogyha a megtestes\u00fclt mintaf\u00e9rj, aki tenyer\u00e9n hordozza, akkor az a baj. Ha nem viszi P\u00e1rizsba megk\u00e9rni a kez\u00e9t az a baj, s ha elvette feles\u00e9g\u00fcl, akkor meg az a baj. Az a baj\u2026 Ezt a Belga egyszer m\u00e1r olyan j\u00f3l le\u00edrta egy sz\u00e1m\u00e1ban. Tulajdonk\u00e9ppen, ha nem tudjuk mit vagy kit akarunk pontosan, akkor mindenben hib\u00e1t tal\u00e1lunk. Abban p\u00e9ld\u00e1ul, hogy nem tal\u00e1lj\u00e1k ki szavak n\u00e9lk\u00fcl minden gondolatunkat. Vagy, hogy a rosszfi\u00fa nem akar j\u00f3 fi\u00fav\u00e1 v\u00e1lni, vagy, hogy a v\u0151leg\u00e9ny m\u00e9g nem akar gyereket.<\/p>\r\n<p>Na de h\u00e1nyan vagyunk, akik ilyenkor \u00f6nmagukba n\u00e9znek? H\u00e1nyan vagyunk olyanok, akik merik azt v\u00e1llalni, hogy tulajdonk\u00e9ppen nem biztos, hogy a pasival van a baj, hanem sokkal ink\u00e1bb vel\u00fcnk nem stimmel valami? Hogy igaz\u00e1b\u00f3l nem is \u0151t akartuk, csak \u00e9ppen \u0151 volt a legk\u00f6zelebbi \u201eny\u00fal\u201d, akit kir\u00e1ntottunk a cilinderb\u0151l. Olykor \u00f6nmagunknak is hazudunk. Elv\u00e1r\u00e1sokat t\u00e1masztunk az emberekkel \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel szemben, de hogy \u00f6nmagunkba n\u00e9zve \u00e9s komolyan kielemezve megvizsg\u00e1ljuk, mire \u00e9s kire v\u00e1gyunk pontosan, azt m\u00e1r nem tessz\u00fck meg. Szeretj\u00fck azt k\u00e9pzelni, hogyha egy rosszfi\u00fa volt a kalapban, mi majd meg tudjuk v\u00e1ltoztatni. Szeretj\u00fck azt hinni, hogy a papucsf\u00e9rj, k\u00e9pes vad torre\u00e1dorr\u00e1 v\u00e1lni, ha mi azt k\u00edv\u00e1njuk. Szeretj\u00fck elv\u00e1rni, hogy less\u00e9k ki minden gondolatunkat, s azt akarjuk, hogy maga a f\u00e9rfi rebegje ki \u00f6nk\u00e9nt \u00e9s dalolva, hogy legy\u00fcnk gyermekei anyja.<\/p>\r\n<p>De h\u00e1t mi\u00e9rt ne lehetne ilyen f\u00e9rfiakat tal\u00e1lni?- k\u00e9rdezhetn\u00e9nk. Lehetni, \u00e9ppens\u00e9ggel lehet, de csak akkor, ha pontosan tudjuk, hogy mire v\u00e1gyunk! A filmek a k\u00f6nyvek, megfelel\u0151 t\u00e1ptalajt tudnak biztos\u00edtani egy hom\u00e1lyos elk\u00e9pzel\u00e9sekkel rendelkez\u0151 n\u0151nek. K\u00e9pet adnak, romantikus \u00e1lmokat sz\u0151nek a n\u00e9ha m\u00e1r val\u00f3s\u00e1gosnak t\u0171n\u0151 t\u00f6rt\u00e9netekben, s mi n\u0151k, hajlamosak vagyunk hinni benn\u00fck. Tal\u00e1n az\u00e9rt mert alapterm\u00e9szet\u00fcnkh\u00f6z tartozik az \u00e1lmodoz\u00e1s. Tal\u00e1n az\u00e9rt is, mert nem csak a f\u00e9rfiakban van meg az \u0151si vad\u00e1sz\u00f6szt\u00f6n, hanem benn\u00fcnk is. \u00dagy hissz\u00fck, ha harcolnunk kell, az az\u00e9rt van, mert \u00e9rt\u00e9kes zs\u00e1km\u00e1nyra tehet\u00fcnk szert. Az meg sem fordul k\u00f6dbe fordult elm\u00e9nkbe, hogy \u00f6nmagunkat \u00e1m\u00edtjuk azzal, hogyha valakit akarunk, az\u00e9rt k\u00fczden\u00fcnk kell.<\/p>\r\n<p>\u00c9p\u00edtj\u00fck a karrier\u00fcnket, berendezz\u00fck a lak\u00e1sunkat, kreat\u00edv id\u0151t\u00f6lt\u00e9sk\u00e9nt alkotunk valamit, de \u00f6nmagunk val\u00f3s \u00e9s kivitelezhet\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9seir\u0151l, hogy milyen tulajdons\u00e1gokkal rendelkez\u0151 p\u00e1rt szeretn\u00e9nk magunknak, m\u00e1r szeret\u00fcnk megfeledkezni. Ink\u00e1bb szerencsej\u00e1t\u00e9kozunk az \u00e9letben, pr\u00f3b\u00e1ljuk kihozni az aktu\u00e1lis nyerem\u00e9nyb\u0151l a f\u0151nyerem\u00e9nyt, minthogy addig j\u00e1tszunk, m\u00edg egyszer t\u00e9nyleg meg nem kapjuk j\u00f3l meg\u00e9rdemelt jutalmunkat. Nem szeret\u00fcnk kock\u00e1ztatni. Ha m\u00e1r valaki l\u00e1tsz\u00f3lag a mienk, azt meg is akarjuk tartani. Olykor minden \u00e1ron. Olyan \u00e1ron, amely azt jelenti, hogy megalkudunk a sorsunkkal. \u00c1m\u00edtjuk magunkat, hogy megfelel a kisebb, de biztos nyerem\u00e9ny is, nem kell nagyobb. Ink\u00e1bb egy embert akarunk \u00fajj\u00e1 form\u00e1lni, minthogy elismerj\u00fck, hogy mi m\u00e9gis a f\u0151d\u00edjra p\u00e1ly\u00e1zn\u00e1nk.<\/p>\r\n<p>Persze el\u0151bb vagy ut\u00f3bb \u00fajra elmegy\u00fcnk szerencs\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lni. Nagyobb t\u00e9tet tesz\u00fcnk fel, de m\u00e9g mindig nem tudjuk mire v\u00e1gyunk. Rem\u00e9lj\u00fck, hogy majd a szerencse mag\u00e1t\u00f3l mell\u00e9nk szeg\u0151dik, s hogy Fortuna r\u00e1nk tal\u00e1l. K\u00f6zben fel sem t\u0171nik nek\u00fcnk, hogy mi is alak\u00edtottunk magunkon, s a szerencse m\u00e1r r\u00e9gen hozz\u00e1nk idomult. Mikor lejjebb adtuk ig\u00e9nyeinket, s be\u00e9rt\u00fck azzal a kisebb nyerem\u00e9nnyel, mi is \u00e1tform\u00e1l\u00f3dtunk. \u00cdgy ahhoz, hogy \u00fajra sikerrel pr\u00f3b\u00e1lkozzunk az \u00e9let nev\u0171 szerencsej\u00e1t\u00e9kban, el\u0151bb darabjainkra kell hullanunk. Mert csak a romok k\u00f6z\u00f6tt \u00e1llva ismerhetj\u00fck fel pontosan, kik is vagyunk mi \u00e9s mire\/kire v\u00e1gyunk igaz\u00e1n. S mert csak \u00edgy l\u00e1thatjuk be, hogy v\u00e1gyunk t\u00e9nyleg csak egy kisebb nyerem\u00e9ny volt-e, vagy most m\u00e1r van mersz\u00fcnk ahhoz, hogy kiv\u00e1rjuk, s megnyerj\u00fck a f\u0151nyerem\u00e9nyt.<\/p>","type":"rich"}