1.0Minden, ami a felszín alatt rejtőzikhttps://mystique.cafeblog.huBoseekahttps://mystique.cafeblog.hu/author/boseeka/<p>Szívből élni életünk hajnalán és delén, vagyis az első és utolsó pillanatokban szoktunk igazán. Akkor még nincs, vagy már nincs miért játszmákat folytatni, erősnek mutatkozni, s eljátszani a kősziklát. A csecsemő még ösztönszerűen él, egy felnőtt, erre már nem képes. Azért, mert nem tudja mit szabad és mit nem megmutatnia magából a világnak, azért, hogy még ne lássák gyengének.</p> <p><a href="https://mystique.cafeblog.hu/files/2015/03/hart.jpg"><img class=" wp-image-5604417 aligncenter" src="https://mystique.cafeblog.hu/files/2015/03/hart-600x600.jpg" alt="" width="338" height="338" /></a></p> <p>Vannak, akiknek szemében az érzelmek kimutatása egyet jelent azzal, hogy ők vesztesek. Éppen ezért igyekszenek elrejteni, elhallgatni, vagy ne adj Isten, letagadni érzéseik, hogy mások „erősnek” tartsák őket. A szomorú az, hogy nem veszik észre, az igazi bátorság ebben a világban, pont az lenne, ha mernének és tudnának szívből élni. Benne lenni a pillanatban, élvezni az ízeket, érintéseket, együttléteket szeretteikkel, s vállalni a konfrontációt is azért, hogy ne legyenek az érzések szőnyeg alá söpörve.</p> <p>Három ember van az életemben, akik azt bizonyítják számomra, mennyire fontos lenne, hallgatni szívünkre. Az egyik a nagymamám, a másik kettő két jó barátom. Mindhárom történet más, de egy közös van bennük: A szereplők magukba fojtották érzéseiket, s ezt szívük megsínylette.</p> <p><a href="https://mystique.cafeblog.hu/files/2018/02/person-731423_960_720.jpg"><img class=" wp-image-5607749 aligncenter" src="https://mystique.cafeblog.hu/files/2018/02/person-731423_960_720-600x400.jpg" alt="" width="408" height="272" /></a></p> <p>Mamám egész életében másoknak rendelte alá magát. Nem foglalkozott érzéseivel, beletette szívét a munkába és a gyermeknevelésbe. Férje sokat hagyta magára, így mamám egyedül dolgozott. Megalázta nagyapám, mint nőt, és mint embert is. Ő hagyta, mert a gyermekeinek jót akart. Édesanyaként, feláldozta magát értük, a gyermekek pedig úgy hálálták meg neki, hogy nem akarták engedni, hogy 35 év után elváljon, aztán mikor mégis elvált, azt nem akarták, hogy újra férjhez menjen.</p> <p>Ennek eredményeként egyedül él, 36 éve. Társ nélkül, csak a gyerekeinek, s az unokáinak szentelve magát. Így döntött, de a szíve, már régen megszakadt a bánattól. 50 évig élt megszakadt szívvel, aztán három éve műteni kellett…</p> <p>Most jól van, s egy kicsit mintha végre jobban kinyitná szíve ajtaját. De egész életét úgy élte le, hogy a szeretetet sosem tudta kimutatni igazán.</p> <p>Egy 48 éves barátom tavalyelőtt esett át szívműtéten. Először infarktus érte, majd még rosszabbul lett. Volt egy lány az életében, akit nagyon szeretett. Annyira, hogy elengedte kezét, útjára bocsátotta, mert ő már nem tudta gyermekkel megajándékozni, s ezt a lehetőséget nem akarta elvenni szerelmétől. Lett másik párja gyorsan (ő a kutyaharapás szőrével típus), de nem bírta feldolgozni az elválást, mert bár jót akart a lánynak, a szíve még mindig a hozzá húzná…</p> <p><a href="https://mystique.cafeblog.hu/files/2014/03/10-Ways-to-Let-Go-of-Past-Relationships.jpg"><img class=" wp-image-5604009 aligncenter" src="https://mystique.cafeblog.hu/files/2014/03/10-Ways-to-Let-Go-of-Past-Relationships-600x337.jpg" alt="" width="506" height="284" /></a></p> <p>Van egy idős barátom is, aki tavaly, 70 évesen még maratonit futott, aztán idén januárban szívrohamot kapott, s most pacemakerre vár. 9 éve ismerjük egymást, s mindig azt gondoltam, azért vagyunk jóban, mert lányára emlékeztetem. Lánya 20 éve egy német férfihoz ment hozzá feleségül. Németországban él, oda szülte gyermekeit, így a nagypapa és a nagymama az, aki ingázik sokat (persze ők is jönnek, amikor tudnak).</p> <p>Az idős barátom, imádja lányát. Beleszakadt a szíve, mikor az tőle 1500 kilométerre költözött. Nem mondhatta neki, hogy maradjon, a lánya boldogságát tartotta szem előtt. Így sosem mondta el neki azt sem, hogy mennyire fájó a hiánya, s milyen nehéz a folyamatos búcsúzkodás…</p> <p>Nem szabad elfojtani érzéseinket. E három embernek tényleg megszakadt a szíve. Azért, mert jót akartak szeretteiknek, tettüket a szeretet vezérelte, de ők maguk ebbe belerokkantak. A szeretet csodálatos, de jó lenne, ha nem akarnánk mindig kősziklát játszani.</p> <p>Én sokáig nem gondoltam, hogy ilyen van. Ám az utóbbi négy év bizonyítja, fontos, hogy kimutassuk és kimondjuk érzéseink. Azt hisszük mindent kibír a szívünk, de ez tévedés. Figyelni kell rá, mert ha nem követjük szívünk szavát, s mindig csak mások szívét ápoljuk, attól a mi szívünk még megszakad a ki nem mondott érzéseink súlya alatt…</p>richhttps://mystique.cafeblog.hu/files/2014/09/live-in-your-heart-150x150.jpg150150