1.0Minden, ami a felszín alatt rejtőzikhttps://mystique.cafeblog.huBoseekahttps://mystique.cafeblog.hu/author/boseeka/<p><span style="line-height: 107%;font-family: 'Times New Roman',serif;font-size: 14pt"><span style="color: #000000">Zakatol velem a vonat, nézem a tájat. Nem látok belőle semmit, mert emlékképek rajzolódnak fel a fákra. A házak falán gyermekként rohanok anyám karjába. Az autók üvegében apám tekintetét látom. Huncut mosolya, cinkos összenézésünk, titkos szövetségünk kódjele tükröződik vissza a vonat ablakából. </span></span></p> <p><span style="line-height: 107%;font-family: 'Times New Roman',serif;font-size: 14pt"><span style="color: #000000">A táj csak egy-egy pillanatra rémlik fel előttem. Az erdő, a mező és egy-egy város rég elfeledett, valaha jelentéktelennek tűnő emlékképeket ébreszt fel bennem. Vannak dolgok, amelyek csak később nyernek értelmet. 20 éve, hogy minden egyes hazatérés egyre több elmúlt pillanatra emlékeztet.</span></span></p> <p><a href="https://mystique.cafeblog.hu/files/2018/08/haza.jpg"><img class="size-large wp-image-5608358 aligncenter" src="https://mystique.cafeblog.hu/files/2018/08/haza-600x400.jpg" alt="" width="600" height="400" /></a></p> <p><span style="line-height: 107%;font-family: 'Times New Roman',serif;font-size: 14pt"><span style="color: #000000">Hosszú útról térem haza, mint már annyiszor. Minden egyes úti célom messzebbre visz otthonról, s minden egyes hazaérkezés olyan, mintha hazatértem volna szívem egy darabjáért. Az élet úgy hozta, hogy volt úgy, hogy több ezer kilométerre éltem a családomtól. Aztán közelebb kerültem hozzájuk, de régi otthonomban néha úgy érzem, már csak látogató vagyok. </span></span></p> <p><span style="line-height: 107%;font-family: 'Times New Roman',serif;font-size: 14pt"><span style="color: #000000">Ennek ellenére a mai napig izgatott várakozás tölti el szívem, mikor hazaindulok. Aztán, mikor otthon vagyok, átalakulok gyermekké újra. Látom a kislányt, aki arról ábrándozik, hogy bejárja a világot. Ekkor el is mosolyodom, mert rájövök, az álom valóra vált, járom a világot, de aztán mindig hazavágyom... </span></span></p>richhttps://mystique.cafeblog.hu/files/2018/08/haza-150x150.jpg150150