Hallottál már valaha a szeretők királynőjéről? Jane Digby két király és néhány főnemes szeretője is volt élete során. Nem mellesleg bejárta Európát és eljutott a Közel-Keletre is. Ahhoz képest, hogy angol volt és az 1800-as években élt, nem volt éppen prűdnek mondható természete.
Élete nem indult túl kalandosan. Egy admirális lányaként látta meg a napvilágot 1807-ben. Igaz, szépségével hamar kitűnt kortársai közül. Annyira, hogy mire betöltötte a tizenhetedik évét, már férjhez is adták egy jómódú és igen komoly politikai ambíciókat dédelgető báróhoz. Minden jól ment egy darabig. Ám a férj távollétei egyre hosszabbra nyúltak, ahogy emelkedett a politikai ranglétrán felfele. Jane unatkozni kezdett, így társaság után nézett. Kapóra jött körülötte lebzselő unokatestvére, aki gyorsan levette a lábáról és egy fiúval is megajándékozta. Viszonyuknak, két évvel később a gyermek halála vetett véget. Jane összeomlott és az unokatestvér jobbnak látta venni a kalapját és angolosan távozni.
Még unokatestvérével folytatott viszonya alatt, egy másik férfi is elkezdte Jane-t ostromolni. Felix Von Schwarzenberg egy német herceg volt, aki egy estélyen látta őt meg és kérvényezte, hogy Londonban maradhasson kiküldetésen. Egy év kitartó udvarlás után, végül megkapta, amit akart. Kapcsolatuk mellőzött minden diszkréciót, olyannyira, hogy mikor Jane ismét teherbe esett, a gyermek apjának kiléte, egyértelmű volt.
Felix von Swarzhenberg
Férje hallván a pletykákat, magánnyomozót fogadott. Mikor beigazolódott gyanúja, nejét és annak születendő gyermekét egy vidéki kúriába akarta költöztetni. Szegény feje igyekezett volna diszkréten intézni a kellemetlen helyzetet. Ezen szándéka azonban nem jöhetett létre, mert a herceget visszahívták a Kontinensre, és Jane utána szökött.
Ezek után persze a botrány elkerülhetetlen volt. Főként mikor beadta a válási papírokat és London utcái Jane tetteitől lettek hangosak. Igaz, ez csak a bárónak lehetett kellemetlen. Hiszen ekkora a szerelmesek már Svájcban voltak és együtt örültek lányuk születésének.
Boldogságuk sajnos nem tartott sokáig. Hiába vált el Jane, a herceg kijelentette, hogy mivel ő katolikus, nem vehet el egy elvált asszonyt. Azt gondolhatnánk, hogy akkor történetük itt véget is ér, de nem. Jane szerette a férfit és kapcsolatuk még addig folytatódott, hogy románcukból egy kisfiuk is született.
I. Lajos
Annak ellenére, hogy a szerelem városában, Párizsban éltek, az áhított boldogságot nem hozta el ez sem hősnőnknek. Ugyanis a gyermek elhunyt egy héttel később és a herceg is búcsút vett tőle. A szép, szomorú elvált asszony nem maradt persze túl sokáig egyedül. Bajorországi kirándulása alkalmával találkozott a bajorok királyával, I. Lajossal, aki annyira beleszeretett a szépségébe, hogy meg is festette portréját. Románcuk egy évig tartott. Ugyanis a király kedvenc hobbija az volt, hogy Európa legszebb nőiről kutatta fel…
Jane ezután Palermóba vette az irányt. Itt találkozott egy német gróffal, akitől szinte első találkozásuk után, teherbe is esett. Fiuk születése után, annyira megijedt az újabb botránytól, hogy úgy döntött megszökik. Kísérlete azonban, hamar le lett állítva, mert a gróf (Karl von Venningen) sokra tartotta a becsületet így utána ment és feleségül kérte.
Házasságukból, egy leány született. Négy évig békésségben éltek és úgy tűnt, Jane jól érzi magát az anya és feleség szerepkörében. Lehetne ez is egy happy end, de ez sem az. Ugyanis a házasságuk ötödik évében feltűnt egy görög gróf, (Spyridon Theotikis) Jane életében.
I. Ottó
A férfi izgalommal és szenvedéllyel teli élet ígért számára. Már az asszonyszöktetésnél tartottak, mikor a férj leleplezte őket és párbajra hívta neje szeretőjét. Miután megvívtak egymással és mindenki élve maradt, Jane szabadon távozhatott. Azzal az egy feltétellel, hogy a közös gyermekek a férjnél maradnak, amibe az asszony készségesen bele is egyezett.
Új szerelmével Athénban kezdett új életet. Nemsokára újra terhes lett és még házasságon kívül megszülte közös gyermeküket. A görög gróf, csak azután vette el, miután áttért a görög-ortodox vallásra. Hét évig tartott szerelmük, addig, amíg kisfiuk le nem zuhant az erkélyről is szörnyet nem halt.
Ekkor a görög inni kezdett és megcsalta Jane-t. Persze Jane sem maradt adósa, ő is kikacsintott a házasságukból. Ezúttal I. Ottó a görögök királya lett új szerelme, amit viszont a királynő nem nézett jó szemmel. Minden eszközt bevetett, hogy eltávolítsa férje közeléből, ez pedig Jane házasságának végét jelentette.
Miután megkapta a válási papírokat, útnak indult Thesszáliába. Itt találkozott egy hírhedt bandavezérrel, akivel kapcsolata igen rövidre és viharosra sikerült. A pletykák szerint a portyák alkalmával, Jane más szeretőkkel is gazdagította élménytárát. Mégsem ez, ha nem az lett kapcsolatuk veszte, hogy egy alkalommal a vezért és saját szobalányát találta félreérthetetlen helyzetben.
Ekkora Jane már a negyvenes éveiben járt. Tele volt csalódással szíve, de arca még mindig gyönyörű volt. Egész életében a kalandot és az izgalmat kereste, és most úgy tűnt, végre élhet magért. Gyermekkora óta szerette és falta a szír harcos királynőről, Zenóbiáról szóló történeteket, így úgy döntött, hogy felkeresi azt a helyet, ahol az a számára példaképként tartott nő élt.
Jane szír népi viseletben
Szíriában tett utazása alkalmával találkozott egy nála 20 évvel fiatalabb szír sejkkel (Abdul Medjuel el Mezrabbal). Szerelem volt első látásra és a krónikák szerint Jane nyughatatlan jelleme és kicsapongó életvitele a férfi által megértésre találtak. Természetesen ez azt jelentette, hogy Jane is elfogadta a férfi életvitelét. Sohasem vette fel a sejk vallását, viszont alkalmazkodott az öltözködési szokásokhoz, elfogadta a férfi háremét, megtanulta és hat dialektikában beszélte az arab nyelvet, s elfogadta férje törzsében a nagymama posztját.
Végül az ő karjai közt is hunyt el 1881-ben Damaszkuszban a nő, aki jó néhány férfit szeretett.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: