Exhibicionista, narcisztikus és szadista is volt. Mégis, a huszadik század egyik legnagyobb zsenije lett, aki nem csak festőként állta meg helyét, hiszen kipróbálta magát filmkészítőként, ékszertervezőként, díszlet és jelmeztervezőként, íróként is, sikerrel. A mai napig megosztja a közvéleményt, van, aki imádja, s van, aki egyenesen utálja munkáit. Őt magát önmaga imádatában sohasem zavarta a személye általi megosztottság, sőt, azt mondta: „Minden reggel úgy ébredek, hogy a legnagyobb élvezettel veszem tudomásul, én magam vagyok Salvador Dali.”
Salvador Dali 1904 május 11-én született Spanyolországban. Úgy nőtt fel, hogy szülei első gyermekük halála után ugyanúgy keresztelték el, s ezért ő azt képzelte, hogy elhunyt bátyja reinkarnációja. Anyja, valószínűleg eredetileg lányt szeretett volna, mert sokszor öltöztetette a kicsi Salvadort lánynak, amely aztán meg is zavarta identitásérzékelésében és a nőkhöz való viszonyában.
Salvador már 10 évesen elkezdett festeni. Hamar felfedezték tehetségét, így nem volt kérdés, hogy a San Fernando Szépművészeti Akadémia hallgatója lesz. Csupán 21 éves volt, mikor önálló kiállítása nyílt. A szürrealizmus jegyében kezdett dolgozni.
Egy idő után, mégis megkérdőjelezte iskolája tanításait. Nehezményezte, hogy nem foglalkozik az új stílusokkal, s ezért lassan kimaradt onnan. Nem fért bele egyik stílusirányzat kereteibe sem igazán. Főként azért, mert mindig újra és másra törekedett, hogy megbotránkoztatást keltsen.
Szoros barátságot ápolt Frederico Garcia Lorcával. Dali sohasem vallotta magát homoszexuálisnak, de a költő írt hozzá szerelmes verseket. Ebben az időben találkozott Pablo Picassóval is, akinek munkái hatottak rá. Barátságuknak az vetett véget, mikor Dali azt mondta, egy képe többet ér, mint Picasso egész életének munkássága.
A húszas évek végén kötött barátságot Paul Éluard költővel és annak nejével. A barátságból szerelem lett, s Gala Daliért elhagyta férjét, akihez hozzá is ment. Gala lett Salvador Dali legfőbb múzsája eztán. Bár kapcsolatuk nem volt éppen konvencionális, nyílt házasságban éltek, vett egy kastélyt feleségének, ahova csak írásos engedéllyel tehette be a lábát, mégis jó irányba terelte őt, s kialakult a paranoia- kritika módszere.
1931-ben alkotta meg egyik legismertebb festményét Az emlékezet állandóságát. Az ötlet sajtevés közben érte utol, hiszen imádott enni, s a nyúlos sajt, az idő rugalmasságára emlékeztette. Egyesek szerint ennek azért köze volt ahhoz is, hogy akkoriban olvasta Einstein Relativitáselméletét is, s ez hatott rá.
Mikor kitört a spanyol polgárháború Francisco Franco pártjára állt, amit sokan nem értettek. Dalit valamiért erősen lenyűgözték a zsarnokok, így Hitlert is istenítette. Felvetések szerint azért volt ez, mert szadista hajlamai mindig is voltak, s valamiféle rendszert látott a kegyetlen szabályokban is. 35 éven át támogatta Francót, bár vannak, akik azt állítják, csak azért tette, hogy békében dolgozhasson otthon.
Dali és Gala
Londonban találkozott Sigmund Freuddal, kinek munkásságát az elejétől kezdve nyomon követte. Barátságot kötöttek, s valószínűleg jó anyagot is tudott róla összegyűjteni Freud, hiszen Daliban volt nem kis Ödipusz-komplexus is. Egy alkalommal, előszóval és illusztrációkkal is hozzájárult Freud egyik könyvéhez. Az biztos, hogy bizarr, aberrált szokásai voltak, van, aki szerint nem is tudott szexuális kapcsolatot létesíteni senkivel igazán, bár orgiákat rendezett, ahol inkább néző volt, mint tevékeny résztvevő.
1940 és 1948 között az Államokban élt feleségével. Ekkor kezdett ékszereket is tervezni, s a Metropolitan Operaház is bemutatta egy librettóját jelmezeivel és díszleteivel. Ott publikálta Savador Dali titkos élete című könyvét is. Akármibe is fogott mindenben sikeres lett.
Miután visszatért Spanyolországba tovább dolgozott. 1974-ben nyílt meg szülővárosában múzeuma. 1982-ben meghalt felesége Gala. Ezután visszavonult, s 1987 január 23-án elhunyt az ember, aki egy alkalommal azt mondta: „A világon mindent meg lehet ismételni, mindent el lehet halasztani. Mindent, kivéve a váratlanul és könyörtelenül érkező halált.”
Források: salvador-dali.org
cultura.hu
biography.com
kunstencultuur.nl
Képek:pinterest.com
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: