Bajor Gizella keze a hit zálogaként lett odaadva István királynak. Azért, hogy végre a „barbár” magyarok felvegyék a keresztény szokásokat, s rablógyilkosokból istenfélő és jó emberek váljanak. A német krónikások szerint valójában nem is Istvánnak, hanem sokkal inkább Gizellának köszönhetjük, hogy a mai Magyarország elnyerte végső formáját. Elvégre körülöttünk addigra már mindenki keresztény volt, s rettegett tőlünk, ezért ez volt az utolsó lehetőség, hogy beilleszkedjünk a körülöttünk élők életformájába.
II. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella lányaként látta meg a napvilágot Elisabeth, időszámításunk szerint 980-ban. Apácának szánták, ezért ekképpen is taníttatták őt. Először Regensburgban Wolfgang püspök, majd Gandersheimben Adalbert püspök okította őt latinra és hittanra. Az eredmény nem maradt el: a lány folyékonyan beszélt latinul és buzgó hívő lett.
Egy napon aztán mégis olyan feladatra akarták kényszeríteni, ami neki nem volt ínyére. Apácaság helyett egy barbár nép fiához kellett volna feleségül mennie. Ennek ötlete minden valószínűség szerint Adalbert püspök (aki a magyarok hittérítője is volt) fejében fogant meg. A frigy megkötésére azonban csak akkor kerülhetett sor, ha a lány apja meghal, mert Géza fejedelem és Civakodó Henrik között elég sok viszály dúlt.
995-ben aztán meghalt Henrik. S a német-római császár, Ottó, ekkor már törekedett Gézával békét kötni. Gyakorlatilag Elisabeth a zárda ajtajából lett visszafordítva. Hosszas győzködés után sikerült megértetni vele, hogy sokkal nagyobb célja van létének, mint hogy egy zárda falai között „tékozolja” el azt. Elvégre egy „barbár” népet istenfélővé tenni igazán nagy és szép feladat.
A legenda szerint Elisabeth egy Szűz Mária szobor előtt térdepelt a kertben és buzgón imádkozott. István belépett oda, megállt és csendben maradt mindaddig, amíg a lány be nem fejezte az imádságot. Aztán Elisabeth felállt és szembenézett leendő urával. Szerelem volt első látásra, pedig frigyüket igen komoly politikai okok tették fontossá, de nekik ezen felül még példás házasságot is sikerült akkor kötni.
A menyegzőre a bajorországi Scheyernben került sor 996 végén. A ceremónia és a középkori hagyományok értelmében ekkor változott meg Elisabeth neve Geisel-re, amit aztán később Gizellára magyarosítottak. Férjével előbb Nyitrára, majd Géza fejedelem halála után Esztergomba költözött. 1001-ben megszületett első fiuk István, majd 1002-ben Ottó, 1007-ben Imre (aki nevét az addigra császárrá emelkedett Gizella testévéről kapta), majd következett Ágota és Hedvig lányuk.
Három fiuk közül csak Imre érte meg a fiatal felnőtt kort. Ő is meghalt aztán, a szülők bánatára, s így István utód nélkül maradt. Egyedül Ágota az, akiről tudjuk, hogy férjhez ment Edward angol herceghez 1017 körül. (Az ő lányuk, skóciai Szent Margitként vált ismertté. )1031-ben miután meghalt Imre, Gizella hittérítő és adományozó munkájába temetkezett.
Akkoriban adományozta az ő keze munkáját dicsérő miseruhát a fehérvári egyháznak, amelyen korabeli (és az egyetlen hiteles) mása látható Gizellának, Istvánnak és Imrének. Ez az a ruha, amely aztán a magyar koronázási palást lett. Gizella jelentőségteljes szerepét a keresztény vallás elterjesztésében mi sem bizonyítja jobban, hogy nevéhez köthető az óbudai és a veszprémvölgyi egyházak alapítása. Székhelyéül ő aztán megkapta Veszprém városát is.
Hímzései híresen szépek voltak. Nem egy oltárterítőt és kegytárgyat készített az egyházak számára. Miután István meghalt tovább folytatta hittérítő és adományozó munkáját. Ám Orsoelo Péter járandóságát lecsökkentette, majd házi őrizetre fogta őt, s csak akkor szabadították ki a magyar rendek, mikor Aba Sámul került a trónra.
Végül Sámuel sem tűrte jótékonykodásait, aminek a vége az lett, hogy Gizella visszamenekült hazájába. Passauban aztán zárdába vonult. Egyes források szerint olyan buzgó apáca lett belőle, hogy a rend főnökasszonyaként halt meg 1065 körül.
Forrás: turul.info
rubicon.hu
Pál László: Gizella királyné nyomában Passauban
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: