Legnépszerűbb könyve csak halála után lett bestseller. Akkor is azért, mert valaki felvásárolt 150.000 példányt és szétosztotta azt zsebkönyvként a második világháborúban szolgáló katonák közt. Akkora már a dzsesszkorszak egy elmúlt, letűnt idő képeként derengett csupán az olvasó előtt. Így aztán az alkohol mámorában dorbézoló fiatalok emléke kellően kizökkentette és visszarepítette a fáradt, elcsüggedt katonákat egy boldog, gondtalan időszakba.
Francis Scott Fitzgerald, A nagy Gatsby című könyv írója 1896. szeptember 24-én született Minnesotában.
Gyermekkorában persze ő még nem élte ismert főhősének életét. Éppen ellenkezőleg! Édesapja kétszer váltott munkahelyet és a család egyik partvidékről a másikra költözött, kétszer is. Francis a hányatott gyermekkor és diszlexiája ellenére is képes volt egy detektív történet megalkotásával foglalatoskodni. Meg is lett az eredménye, mert műve az iskolai újságban nyomtatásba is került.
Innen egyenes út vezetett számára a Princeton Egyetemre. Aztán feladta tanulmányait, mert jött az első világháború és ő 1917-ben behívót kapott. A Minnesotai állomáson írta meg első művét, A romantikus egoistát. Mert félt, hogy meghal a háborúban és nem akart elfeledve maradni.
A könyvet akkor a kiadó visszautasította, igaz, Francis sem került a harctérre. Vége lett a háborúnak és megismerkedett egy Zelda Sayre nevű lánnyal. Szerelme tárgya egy gazdag bíró gyermeke volt, aki az írónak készülő ifjút először nem vette komolyan. Bár híres volt meggondolatlan magatartásáról, azért az eljegyzést felbontotta, mert félt, hogy a fiatal férfi nem tudná eltartani.
Francis nem adta fel egyik szerelmét sem, s háromszor átírta A romantikus egoistát, amely 1920-ban végül Innen az édenen, címen került publikálásra. Az alkotás berobbant a köztudatba, mert rátapintott az akkori fiatalok addig el nem mesélt életére. Hatalmas összeget kapott Fitzgerald a könyvéért és a kiadás utáni héten elvette Zeldát.
Ezzel elkezdődött egy fékevesztett élet kettejüknek, amelyet egy évvel később lányuk megszületése szakított meg egy kis időre.
Na, nem sokáig tartott a nyugodt életvitel. Amint lehetett, a kislány dajkára lett hagyva, és a szülők élhették tovább szabad életüket. Hírhedtek lettek Amerikában. Például azért, mert mindketten úgy jelentek meg a partikon, hogy tudta mindenki, ők nem maradnak szárazon. Ömlött a gin, a whisky, amelyek hatására egyre fékevesztettebb tetteket vittek végbe. (Egy alkalommal, ahogy egy luxus apartmanba értek egy partira, Zelda bevette magát a házigazda fürdőszobájába és a kádban lubickolt egész éjszaka, míg Francis öntötte a gint magában.)
A szesztilalom ellenére a húszas éveket a pár alkoholos mámorban töltötte. Már csak azért is szükség volt a mámorító nedűre, hogy Francis írni tudjon. Mert azt hitte, érzékei és stílusa jobban kifinomul, ha gint fogyaszt.
Az biztos, hogy novelláit szorgalmasan írta. Mintegy 160-ról van tudomásunk, amelyek egyre magasabb gázsiért keltek el a legnagyobb magazinokban. Mégsem bírt a pár megélni abból, amije volt, mert minden pénzüket elszórták. Még saját lakást sem vásároltak. Mindig csak béreltek apartmanokat, igaz, körbejárták Amerika nagyvárosait, éltek Franciaországban és Svájcban is.
A Gertrud Stein által csak elveszett nemzedék tagjaként aposztrofált Francis még így is képes volt alkotni. Aztán 29 éves korában megjelent A nagy Gatsby című könyve és várakozása ellenére nem lett sikeres. A korszak fiataljaira jellemző mámoros, háborúkat hátrahagyó tivornyák és az identitását elvesztő fiatal férfi, aki volt szerelmét akarja visszakapni, már nem vonzotta az embereket. Nem akartak többet a mindennapi életről olvasni, így lassan nem kértek többet belőle.
Ennek hatására Francis el is szegődött a MGM filmstúdióba írónak. Ő írta meg az Elfújta a szél című könyv filmre adaptációját például. Felesége, Zelda, idegösszeroppanást kapott, s egyre többször került szanatóriumba, kellett a pénz. Így Fiztgerald megalkudott sorsával és lassan letette a poharat is.
A sors fintora, hogy mikor végül újra elkezdett könyvet írni, hogy visszatérjen az elfeledettek közül, szívroham érte. Mindössze 44 éves volt, mikor elhunyt. Az emberek felkapták fejüket halálhírére, mert már rég halottnak hitték. De könyveit még így is csak húsz évvel később kezdték újra olvasni. Igaz, azóta A nagy Gatsby kötelező olvasmány az amerikai iskolákban. S a Benjamin Button különös élete című novellájából, Hollywood is 2009-ban Oscar-díjjal jutalmazott filmet gyártott.
Kommentek