Antoine de Saint-Exupéry kis hercegével beírta magát mindannyiunk szívébe. 1975-ben elneveztek róla egy aszteroidát, bár a B 612. számú bolygó elnevezésnek is örült volna valószínűleg. Franciaországban az euro bevezetése előtt, az 50 frankoson volt az arcképe. Egy repülőútja során tűnt el a világ szeme elől örökre.
Kerülő utakon az egyenruháig
- Antoine de Saint-Exupéry arisztokrata családban született 1900 június 29-én. Egy szigorú katolikus iskolában kezdte tanulmányait, majd a haditengerészethez került, ám a záróvizsgán megbukott. Ezt követően a párizsi École de Beux-Arts építészet szakára jelentkezett, de itt sem fejezte be tanulmányait. Egy ideig alkalmi munkákat vállalt, majd 21 éves korában megelégelte a dolgot, és jelentkezett katonai szolgálatra.
Első jegyesség
- Hamar megszerezte a pilótaengedélyt, így a légierőnél szolgált. Ekkor már vőlegény volt, egy tekintélyes család lányát készült elvenni Louise Léveque de Vilmorint, de a mennyasszony családja azt akarta, hogy szereljen le, ezért kilépett a légierőtől. Sűrű távolléte és nőügyei miatt aztán a házassági terve zátonyra futott. Így 1926-ban már ismét hódolhatott legnagyobb szenvedélyének, a repülésnek.
Első írói siker
- Még ugyanebben az évben jelent meg A pilóta című novellája. Ekkor lett hivatásos pilóta is és az Észak-Afrikába szállítandó levelek hordozgatása közben kezdett el vonzalmat érezni a Szahara iránt. Ebből született meg A déli futárgép című regénye 1929-ben. Ebben a könyvében már tetten érhető a rá jellemző bölcselkedő és tanító szándéka.
Házasság
- 1931-ben Dél-Amerikában kapott megbízatást. Itt találkozott a salvadori festőnő, színésznő, írónővel Consuelo Gomez Castilloval. Ugyanebben az évben jelent meg az Éjszakai repülés című írása. Családja heves tiltakozása ellenére elvetette Consuelot, igaz házasságuk viharos volt, aminek oka a pilóta gyakori távolléte és többek közt egy Helen de Vogüé nevű hölgy volt… (Viszontagságaikról írt is egy könyvet Consuelo A rózsák teremtése címmel.)
Az ihletet adó repülőgép baleset
- 1935-ben indult navigátor társával a Párizs-Saigon repülőversenyen. Egyiptomban azonban lezuhantak és négy napi szörnyű megpróbáltatás után menekültek meg (a csodával határosan módon) a végzettől. Ebből született meg legismertebb felnőtt irodalmi műve, az Ember földje (1939), amely elnyerte a Femina díjat is. Ugyanez a kaland volt az alapja A kis hercegnek is.
A második világháború
- Elkezdett inni, ennek hatására magánügyi gondjai lettek (állítólag impotens lett és ez miatt egyedül élt). A háborúban a francia légierőnél szolgált, de Franciaország bukása után Amerikába menekült. Ott aztán próbálta elérni, hogy Amerika szálljon be a háborúba. New Yorkban írta meg és adta ki A kis herceget (1943).
- Sokszor publikált támadó hangvételű írásokat de Gaulle politikájáról, mégis visszatért hazájába. Persze de Gaulle árulónak kiáltotta ki őt, és „zsidóbarát” íróként betiltották írásait.
- Ekkor már 43 éves volt és nem volt kötelezhető katonai szolgálatra. Ő mégis repülni akart és barátai sokszoros közbenjárására, végül, repülhetett is újra.
Halála körülményei
- 1944 július 31-én indult felderítő útra küldték, ám sosem tért vissza. Halálának okáról több elmélet is született. Az egyik szerint lelőtték gépét, a másik szerint öngyilkos lett. Megint mások hirtelen fellépő szívelégtelenségről beszéltek. 1998-ban egy halász megtalálta ezüst karkötőjét és nem sokkal később megtalálták a gépét is. Nem találtak rajta ellenséges géptől származó golyónyomokat, pedig egy német sportriporter magára vállalta gépe lelövését, de erre nem találtak bizonyítékot. Az biztos, hogy Antoine de Saint-Exupéry teste van eltemetve a carqueiranne-i temetőben. Munkásságával örökre beírta magát a halhatatlanok közé.
Forrás:
Paul Webster: Biografie van de schrijver van De Kleine Prins
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: