Minden, ami a felszín alatt rejtőzik

A kis herceg rózsája

„Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem… Tovább »

A csodatévő tanár élete

Egy jó tanár olyat tanít a diáknak, amiből az aztán egész életében építkezhet. Így volt ez Anne Sullivan esetében is, aki Helen Keller tanáraként, majd barátjaként lett ismert. Mark Twain csodatévőnek tartotta, s tulajdonképpen az is volt. Hiszen egy dührohamokkal küszködő és zabolátlan gyermeknek adta a kezébe a világ megértésének kulcsát. Ráadásul úgy, hogy az… Tovább »

Lélekölő találkozások

Vannak emberek, akik mérgezően hatnak ránk. Bekúsznak bőrünk alá, s megfertőzik szívünk. Súlyt raknak testünkre, s lelkünkre. Azt akarják, mentsük meg őket önmaguktól, lehetőleg úgy, hogy ne is vegyék azt észre. Jellemük karcos, szellemük zavart. Hol az egekben szárnyalnak, hol a pokol bugyrában ragadnak. Egyszer tündériek, máskor szimpla őrültek. Megnevettetnek, aztán megríkatnak azzal, hogy minden… Tovább »

Mégis, miért baj az, ha valaki “más”?

14 éves voltam, mikor lett egy barátom, akit mindenki csak a Pucckirálynőnek hívott. Na, nem azért, mert nőnek öltözött férfiként, hanem azért, mert a viselkedése olyan volt. Eredeti nevén Bálint, szőke volt, kék szemű és egy kicsit köpcös. Hangja, akár egy operaénekesnőé, arca meg olyan bájos, s sima, hogy ma is csak évente kétszer kell… Tovább »

Amikor írónak író a párja: Weöres Sándor és Károlyi Amy

Egy meseszerű kobold, s egy szelíd, ám vaskezű asszony találkozása volt az övék. Igaz, előbb leveleztek, minthogy személyesen is ismerték volna egymást. Amy a háború alatt, a pincében volt, mikor megkapta Sándor első levelét, amelyet verseskötete kapcsán írt neki. Az üzenet így szólt: „Ma csak néhány költönő tud ennyire a lét mélységeihez, az igazi valósághoz… Tovább »

A kapcsolatok gyilkosa- Mérgező elvárások

Kapcsolataink sokféleképpen tönkretehetők. Ilyen mód az is például, amikor túlzott, vagy irreális elvárásokat támasztunk az emberekkel szemben. Előfordul, hogy ez azért van, mert minden vágyunkat és álmunkat (tudat alatt), átültetnénk a valóságba. Ez pedig olyan terhet ró a párunkra, a barátunkra, a gyermekünkre, aminek súlyát ők nem bírják el. Van, akinek konkrét elképzelése van arról,… Tovább »

Egy magyar krónikás Amerika felfedezői közt

A török uralom alatt, a három részre szakadt országban született 1555 körül Budán, Budai Parmenius István. Kálvinista szülők nevelték, viszonylagos jómódban, így színvonalas oktatást kapott. 1579-ben hároméves tanulmányútra küldték a tehetséges ifjút, aki fél évet töltött Bécsben, Heidelbergben, Padovában, majd a Oxfordban.  A vándor tudós egyre több ismerősre és barátra tett szert utazásai alatt, így jutott egyre… Tovább »

Ezért szeretsz olyat, aki nem szeret viszont

Az élet egyik legkegyetlenebb tréfája, mikor valakit tiszta szívből szeretünk, de ő nem tudja azt viszonozni. Most nem a plátói szerelmekre gondolok, sokkal inkább arra, amikor testileg ugyan mellettünk van valaki, de a lelkébe nem enged minket bepillantani. Jókat és sokat beszélgetünk és szeretkezünk, de a szívébe mégsem jutunk. Talán, csak egy kis ragaszkodás van… Tovább »

Levél az alkoholista apának

Apák napja van, s rád gondolok. Arra, hogy amikor baba voltam te keltél fel hozzám éjszaka. Odaadtál anya kezébe, hogy megetessen félálomban. Én erre persze nem emlékszem, csak arra, mikor a hónod alatt feküdtem három éves koromban. Arra is emlékszem, hogy te jöttél értem az óvodába, aztán mentünk a sarki presszóba. Én előrefutottam, a presszós… Tovább »

Ahogyan még nem láttad a Simpson családot

A Simpson család annyi éve fut, hogy a készítők már mindent megcsináltak. S mindenki, aki már utánuk készít rajzfilmet, nem tudja kikerülni, hogy ne legyen benne valami olyan, amit a Simpsonok már kiparodizáltak. A kanapé gegek híresek, s mindenki tudja, hogy Homer kicsit buta, de többnyire jószívű, míg Marge a fáradt, ámde kitartó és szerető… Tovább »

Egy könyv, amit feltétlen ismerned kell- Anne Frank naplója

Amikor először olvastam Anne Frank naplóját ugyanannyi idős voltam, mint mikor ő kezdte azt írni. Furcsa érzés is volt egy majdnem 60 évvel korábban élt lány legféltettebb gondolatait olvasni. A második világháborúról akkor még nem tanultam. De tudtam, hogy volt egy ember, akit úgy hívtak Hitler. Őszintén szólva én nem e sötét éra miatti kíváncsiságom… Tovább »

A népbutítás ma már felsőfokon zajlik

A népbutítás ma már felsőfokon zajlik. Nincs nap, hogy valamilyen „celebbé” kikiáltott emberről ne látnánk híreket. Nem tudom miért és hogyan lett fontos X-né és Y-né élete például, akik semmi mást nem csináltak, mint hogy hozzámentek egy ismert emberhez? Fura világot élünk, ahol nem lehet elmenni a mellett a tény mellett, hogy ezek az álhírek… Tovább »

“Amerre járok, nő virág elég”- Kaffka Margit születésnapjára

Kaffka Margit a Nyugat első nemzedékének tagja volt. Sőt, a Nyugat három nemzedékében az egyetlen nő. Élete rövid volt, de korántsem tartalmatlan. Versek, regények, elbeszélések, novellák születtek keze nyomán. A Színek és Évek regénye németre, lengyelre, hollandra, angolra, portugálra és spanyolra is le van fordítva. Világszerte vannak rajongói az első magyar feminista írónőnknek. Verseivel emlékezünk ma rá…. Tovább »

” Csak akkor lépek ki a kapcsolatból, ha már van más.”

Feltűnt már, hogy az emberek mostanában csak úgy lépnek ki a kapcsolatukból, ha már ott van a következő jelöltjük a küszöbön? Nem mondják ki, de azt gondolják: „Csak akkor lépek ki a kapcsolatból, ha már van más.” Hónapokig képesek úgy építeni egy „új” kapcsolatot, hogy azt a régi kapcsolatban élő társuk, nem is veszi észre…. Tovább »

A tagadás az élet megrontója

A tagadás olyannyira kommunikációnk részévé vált, hogy már fel sem tűnik nekünk. Szemrebbenés nélkül mondjuk, hogy jól vagyunk, miközben valójában belül őrlődünk. Nem akarjuk a világ tudtára adni, hogy gyengék vagyunk. Nem akarunk panaszkodni, s arra sem vágyunk, hogy sajnáljanak minket mások. Ez így rendben is van, meg nem is. Hiszen, ha magunk előtt is… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!